Szaloncukrok tesztje: kézművesek sztaniolban

A Magyar Konyha Magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia karácsony előtti tesztjén szaloncukrokat tesztelt.

Mivel az üzletekben rengeteg márkájú, színű, ízű, minőségű szaloncukor kapható, a kínálat átfogó felmérésére nem vállalkozhattunk, inkább a kevésbé ismert, de feltehetően a minőség iránt fogékony vásárlókat megcélzó, kisebb csokoládémanufaktúrákban, cukrászüzemekben készült szaloncukrokat igyekeztünk összegyűjteni.

A tesztre az alábbi termelők kínálatából válogattunk:

Auguszt: az 1870-ben alapított cukrászdát bizonyára senkinek sem kell bemutatni. Szaloncukraik gerincét a különféle ízesítésű marcipánosok adják.
Cadeau: 9000 Ft/kg – a gyulai manufaktúra karácsony előtt szaloncukor formájában is megjelentet klasszikus és újszerű ízesítésű bonbonokat
Daubner: 5200-6600 Ft/kg – a Szépvölgyi úti cukrászda nem csak a környékbeliek kedvence. Kínálatukban néhány fajta szaloncukor is szerepel.
Demeter: 5990-7500 Ft/kg – a prémium kategóriás csokoládé termékekre specializálódott kiskunlacházi cég sem hagyja ki a karácsonyi szezont, forgalmazóiknál számos szaloncukor is kapható, amíg a készlet tart.
Ghraoui: 27200 Ft/kg – a Szíriából Magyarországra költözött, régi hagyományokkal büszkélkedő családi csokoládévállalkozás idén szaloncukrot is kínál vásárlóinak.
Sommer: 3690 Ft/kg – a budapesti cukrászda viszonylag jelentős szaloncukor-kínálattal is rendelkezik.
Stühmer: 6400 Ft/kg – a kisebb szaloncukor-készítők közül mára minden bizonnyal a legnagyobb, az ipari méretekben gyártott szaloncukrok elé magas mércét állító üzem számtalan szaloncukor-kreációja a hipermarketekben is kapható, saját üzleteikben kimérve is árusítják őket.
Sulyán: 4800-5800 Ft/kg – a veresegyházi cukrászat szintén erős szaloncukor-kínálattal rendelkezik.

A korábbi cikkünkben bemutatott Damniczki-féle szaloncukrokat is szerettük volna megkóstolni, de kiderült, a korábban budapesti üzletükként működő, Hercegprímás utcai cukrászdába már nem ők szállítják a szaloncukrot (a Sulyán termékeit lehet ott beszerezni), így logisztikai okokból sajnos ki kellett hagynunk a tesztről a Damniczki csemegéit. A Sulyán szaloncukrokat gödöllői boltjukban vásároltuk, a többi az adott termelő valamelyik budapesti üzletéből vagy forgalmazójától származik.

A szaloncukor inkább a családok által vásárolt „késztermék”, és nem konyhai alapanyag, ezért a zsűriben ezúttal a séfek helyett elsősorban a fogyasztók, a Magyar Konyha stábja foglalt helyet. Ombudsmani jelleggel a legfontosabb szaloncukor evők, a gyerekek képviselője is szavazólapot kapott. A zsűri tagjai név szerint Madary Orsolya, Nábelek Zsófia, Pellérdi Tamás, Réthly Ákos, Réthly Ármin, Sebestyén László, Sebestyén-Kocsis Regina, Sümegi Noémi, Száraz Zsuzsanna, Vajna Tamás voltak.

A célkeresztünkbe került, kézműves termelők is a teszt lehetőségeit meghaladó választékban készítenek szaloncukrot, ezért igyekeztünk hasonló karakterű termékeket összeválogatni, amelyeket három fő csoportba osztottunk.

Először ízesítés nélküli, alap marcipánosak kerültek a zsűri elé, amelyeket különféle krémes (trüffeles, nugátos, pralinés, zserbós) szalonbonbonok követtek, végül karakteresen gyümölcsös töltelékűek zárták a tesztet. A tesztelés most is vakon történt, a sorszámozott mintákat kisebb darabokra felvágva kóstolták a zsűritagok.

A tesztre került 19 termék, a zsűri értékelésével: 

A tesztet a Szamos által készített, Tesco Finest saját márkás sorozatban megjelent marcipános szaloncukorral kezdtük. A zsűri kissé jellegtelen, de hibáktól mentes, nem is túl édes, nem is túlaromázott, jóízű csokoládéval mártott terméknek írta le.
A 2. minta az Auguszt cukrászdából érkezett marcipános volt. Az előzőnél erősebb ízűnek, talán túlságosan is aromásnak, lágyabb állagúnak találták.

A Demeter-féle marcipános került harmadikként a zsűri asztalára. A zsűritagok pozitívumként emelték ki visszafogott édességét, ugyanakkor túlzottnak érezték a keserűmandulás karaktert. A 4., továbbra is marcipános mintát a Sommer cukrászdában vásároltuk. Az előzőhöz hasonlóan, túlságosan keserűmandulásnak érezte a zsűri.

A Stühmer marcipánosa volt az ötödik a sorban. Az előzőeknél puhább, jobb állagú, ízében nem tolakodó terméknek bizonyult, ahol a durvára őrölt mandula a nem túl lágy állag ellenére szaftosságot adott a tölteléknek. 6.-nak a Daubner marcipánosa érkezett. Kicsit édeskésnek, túlzottan aromásnak találtatott, a bevonat étcsokoládéját valaki kesernyésnek érezte. A 7. szaloncukor szintén marcipános, de aszalt szilvával és dióval ízesített volt, a Sulyán műhelyből. Összességében jó, harmonikus, amolyan „karácsony-kompatibilis” ízűnek érezték, bár a nevében szereplő összetevőket kevésbé ismerték fel benne.

A 8. bonbon egy másik karácsonyi édesség, a beigli nevét viselte, a Ghraoui készítette. A zsűritagok többsége inkább az igazi beiglit választaná, a savanykás, mákos töltelék nem volt összhangban a tejcsokoládé bevonattal. Egy nem annyira karácsonyi, de karakteresen magyar sütemény, a zserbó ihlette a 9., a Sommernél készülő szaloncukrot. Itt inkább a csokoládé, mint a töltelék volt mennyiségileg a meghatározó, a vékony krémben a barack gyümölcsjoghurthoz hasonlóan, aromaszerűen jelent meg.

A következő, a Stühmer zserbósa már jobb állagú volt, de a dió ízét itt is kicsit fáradtnak találták.

A 11. fajtát a Demeter vörösborosa jelentette. Soknak érezték a csokoládé mennyiségét, a krémben a vörösbornak elsősorban az alkoholos karakterét lehetett érezni.
Hasonló volt a következő, a Stühmer ét trüffeles szaloncukra. Valakinek elkélt volna több édesség benne, sokaknak viszont bejött ízletes, selymes csokoládés karaktere.

A 13. minta egy belga csokis trüffel volt a Sulyántól. Nagyon édesnek érezték, homokszerű állaga technológiai problémát sejtetett.
Szintén a Sulyántól érkezett a 14. szaloncukor, parajdi sós karamellás, rumos-kávés ízesítéssel. A karamellatöltelék rendben volt, a kávé kesernyés íze is jól párosult vele, de a kávés részhez adott, szájban visszamaradó kávétörmeléket nem tartották jó ötletnek. A Cadeau manufaktúra mandula nugátos verziója volt a 15. minta. A világos színű, zsíros és édes tölteléket többen túl töménynek, kevésbé szaloncukor-kompatibilisnek érezték.

A 16. szaloncukor a Ghraoui „mézeskalácsos” szaloncukra volt a következő tesztalany, és sikert aratott:

harmonikus, felismerhető íze, jól eltalált fűszerezése, nem túl édes, enyhén savanykás karaktere, ízletes tejcsokoládé bevonata révén ez a szaloncukor lett a teszt egyértelmű győztese.

Ezt követően a gyümölcsös szaloncukrok következtek, 17. számú mintaként először Sommerék vörösáfonyása. A fanyar karakterű töltelék szokatlan volt a zsűri számára. A 18. minta a Ghraoui-féle maracujás szaloncukor volt. A szinte túlságosan tökéletes, trópusi ízvilágú tölteléket kicsit ragacsos állagúnak érezték. A Cadeau birsalmasajtos verziója jelentette a 19. mintát. A sűrű zselés állagú birsalmasajtból készült tölteléket nagyon jó ötletnek tartotta a zsűri, de többen úgy vélték, a benne lévő számtalan kemény birsdarabkától jó lett volna a gyártás során megszabadulni.

Végeredmény:

A teszt egyértelmű győztese a Ghraoui mézeskalács ízű szaloncukra lett.

A vakteszt ellenére minden tesztelő megemlítette a mézeskalács-aromát, a határozottan fűszeres, mégis harmonikus íz, a szaloncukorhoz méltóan könnyed, de mégis tartalmas karakter, a porhanyós, profán hasonlattal sportszelethez hasonló állag mindenkit levett a lábáról.

A marcipános szaloncukorban tesztelőink a természetes, hozzáadott aromákkal nem eltúlzott mandulaízt, a nem túl krémes állagot keresték, ahol a kissé durvára őrölt mandula a fogakat is picit megdolgoztatja, és a csokoládés minősége is hozzátesz az összképhez. Ennek a kritériumnak a Stühmer marcipánja felelt meg a legjobban.

Szintén tetszést aratott a Sulyán diós – aszalt szilvás – marcipános terméke is, de ezt már nehéz összehasonlítani a többi alap marcipánossal.
A pralinék, trüffelek és társaik világából szaloncukor formájában a kevésbé tömény érzetűeket látta szívesen a zsűri, hiszen valljuk be, szaloncukorból szeretünk sokat enni. A kategórián belül a Stühmer ét trüffeles, selymesen csúszó, hűvös érzetű szaloncukra tetszett a legjobban.

A gyümölcsösök közé a szokásos, visszafogottan tartalmas zselések helyett vélhetően magasabb gyümölcstartalmú, „sűrűbb” szaloncukrokat válogattunk. Lehet, hogy hiba volt, olyan nagyon egyiket sem díjazta a zsűri, a lekvárszerűen tömény termékek szaloncukor formájában legalábbis nem arattak nagy sikert. Leginkább a Cadeau birsalmasajtos terméke nyerte el a zsűri tetszését, de a fogak alatt ropogó kemény darabkák sokakat zavartak.

Az eredményhez hozzá kell tenni, a legtöbb termelő a tesztbe válogatott termékeknél sokkal szélesebb palettával rendelkezik, amelyet nem volt alkalmunk most részletesen feltérképezni. A marcipános szaloncukrot kínáló cukrászdák is készítenek gyümölcsökkel, csokoládéval dúsított marcipánt, amelyek összhatása kellemesebb lehet, a Stühmer is számtalan különlegességéről nem is beszélve. A teszt után, versenyen kívül kóstolt néhány szaloncukor közül a Ghraoui cseresznyése is jobban tetszett a zsűritagoknak, mint a tesztben szereplő, a karácsonykor talán túl trópusi maracujás. De tizenkilenc falat szaloncukorból is elég, legközelebb talán a kínálat más része kerül a tesztelők elé.

A tesztelt szaloncukrok toplistája

1.: Ghraoui, mézeskalács (16. minta)
2.: Stühmer, marcipán (5. minta)
3.: Sulyán, aszalt szilvás diós marcipán (7. minta)

4.: Daubner, marcipán (6. minta)
5.: Szamos marcipán, Tesco Finest pörkölt mandulás marcipán (1. minta)
6.: Auguszt, marcipán (2. minta)
7.: Stühmer, ét trüffel (12. minta)
8.: Sommer, marcipán (4. minta)
9.: Cadeau, mandula nugát (15. minta)
10.: Demeter, marcipán (3. minta)
11.: Cadeau, birsalmasajt (19. minta)
12.: Stühmer, zserbó (10. minta)
13.: Sulyán, belga csokis trüffel (13. minta)
14.: Sommer, vörösáfonyás (17. minta)
15.: Ghraoui, maracujás (18. minta)
16.: Sommer, zserbó (9. minta)
17.: Demeter, vörösboros (11. minta)
18.: Sulyán, parajdi sós karamellás rumoskávés (14. minta)
19.: Ghraoui, beigli (8. minta)