Blog

A borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről

Az új társadalombiztosítási törvényhez kapcsolódó járulékszabályokra figyelemmel, az MVI aktualizálta a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről korábban készített tájékoztató anyagát.

Tájékoztató a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről, illetve azok adóügyi vonatkozásairól

A borravaló és a felszolgálási díj értelmezése

A borravaló a vendég által a szolgáltatás iránti elégedettséggel összefüggésben, önkéntesen adott (jellemzően a fogyasztás értékének kb. 10%-át kitevő) összeg, és nem csak a vendéglátóiparban jellemző. Ezzel szemben a felszolgálási díj egy miniszteri rendelet alapján a vendéglátásban a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásért felszámított külön díj (általában a fogyasztás értékének 10-15%-a), amely részét képezi a fizetendő számla összegének. Ugyanakkor a felszolgálási díj megfizetése nem zárja ki, hogy a vendégek azon felül borravalót adjanak a felszolgálóknak.  

A borravalóra vonatkozó általános szabályok

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el. Ezzel összhangban a borravaló kezeléséről a munkáltatónak a munkavállalókkal előzetesen meg kell állapodnia. A borravaló kezelése alapvetően meghatározza az adófizetési kötelezettségeket.

A borravaló megjelenési formái és kezelése

A vendégtől kapott borravaló különböző formában jelenhet meg egy vendéglátó üzletben, azonban adóügyi vonatkozását illetően kiemelt jelentősége van annak, hogy a kapott összeg bekerül-e a szolgáltató pénztárába vagy sem. A borravaló ugyanis főszabályként külön kezelendő a napi forgalom és a váltópénz összegétől, és mivel nem minősül ellenértéknek, tekintettel arra, hogy annak adása nem kötelező és összege előre nem meghatározott, ezért nem része a nyújtott szolgáltatás adóalapjának (nem képez ÁFA-alapot). 

A borravaló kezelése szempontjából az alábbi esetek fordulhatnak elő:

  • Készpénzben kapott borravaló közvetlenül a felszolgálónak
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint adómentes bevételnek számít a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. (2020. július 1-jétől a borravaló után már nem lehet önkéntesen 15%-os nyugdíjjárulékot fizetni.)
  • Készpénzben kapott borravaló elkülönített formában gyűjtve
    Ha a felszolgálók a borravalót elkülönítetten, pl. egy „TIP” felirattal ellátott borravalós dobozban gyűjtik, ahová a vendég saját elhatározásából a felszolgálónak szánt összeget maga vagy a fizetést követően a felszolgáló elhelyezheti, akkor a borravaló számukra adómentes bevételnek minősül. Amennyiben a munkáltató osztja szét az alkalmazottak között az elkülönítetten gyűjtött borravalót, akkor már az Szja tv. alapján nem minősül adómentes bevételnek. Erre tekintettel a szétosztandó borravaló munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles.
  • Készpénzben kapott borravaló a szolgáltató pénztárába
    A pénztárba kerülő borravaló a vállalkozás bevételének számít, ezért az abból történő kifizetés a munkabérre vonatkozó adók és járulékok megfizetése mellett lehetséges. Emellett a pénztárba került borravalót bizonylatolási szempontból megfelelő módon kezelni kell, amelyre a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt pénzmozgás bizonylat alkalmas. A borravaló egyéb bevételként pénzmozgás bizonylattal történő rögzítését (sorszám: 6., befizetés ok: 07 – borravaló) az online pénztárgépben a fizetést követően haladéktalanul meg kell tenni. Ugyanakkor a borravalóról kiállított pénzmozgás bizonylat vevőnek történő átadása nem kötelező.
  • Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló a szolgáltató pénztárába
    Ha a bankkártyás fizetés során a vendég a borravalóval megnövelt összeget a POS terminálon egy összegben fizeti, akkor az bekerül a pénztárba, és a vállalkozás bevételét képezi, ezért ebben az esetben is szükséges a pénzmozgás bizonylat alkalmazása. A nyugtán vagy számlán csak a szolgáltatás ellenértékét (borravaló nélkül) kell feltüntetni. Az így kifizetett borravaló a magánszemélyek bérjövedelmeként adó-és járulékköteles.
  • Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló elkülönítetten kezelve
    Ha a borravalót bankkártyás fizetés során a pincér külön üti be a POS terminálon lévő „TIP” gyűjtőre, akkor megvalósul a borravaló elkülönített kezelése, így a borravaló nem képezi a vállalkozás bevételét, és bizonylat-kiállítási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá. Ugyanakkor a munkáltató által történő szétosztás esetén a borravaló már nem számít adómentes bevételnek, hanem munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles.

Amennyiben a borravaló készpénzes vagy bankkártyás fizetés útján bekerül a szolgáltató pénztárába, akkor annak a kifizetése nem kötelező a munkáltató számára, de egyéb bevételként rögzíteni szükséges. 

A felszolgálási díjra vonatkozó szabályozás

A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet alapján a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, amelyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni. Emellett a felszolgálási díjat a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009-es NFGM-SZMM együttes rendelet alapján a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken, ideértve az étel-, ital- és árlapot is) fel kell tüntetni.

A felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (például a szakácsoknak, konyhai kisegítőknek, felszolgálóknak) kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. 

A felszolgálási díjra a következő adóügyi szabályok érvényesek:

  • Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.21. alpontja szerint a magánszemély által ilyen címen megszerzett bevétel adómentes.
  • A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztatott jövedelméből kell a 25. § (1) bekezdés szerinti 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot levonni és megfizetni.
  • A felszolgálási díj az Áfa tv. 13. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül, és a tv. 65. §-a alapján a szolgáltatásra egyébként irányadó adómértékkel adózik. A különböző adómérték alá tartozó szolgáltatások felszolgálási díjának összegét az eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztani.
  • A felszolgálási díj járulékalapja a vendéglátásban közreműködőknek kifizetendő, ÁFA nélküli (5% vagy 27%) összeg.
  • A Tny. tv. 22. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a nyugdíjalap megállapításánál a felszolgálási díj 81%-át veszik figyelembe.

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

A kifizetésre kerülő összeget oly módon kell meghatározni, hogy a felszolgálási díj címén felszámított összegből le kell vonni azokat az adókat és járulékokat, amelyek a vállalkozást terhelik. Ez azt jelenti, hogy a kiszámlázott felszolgálási díj összegét először csökkenteni kell az általános forgalmi adóval, amely az értékesített szolgáltatástól függően lehet 5 vagy 27 százalék. A járulék alapja a számlán feltüntetett felszolgálási díj nettó összegéből “felülről számítva” határozható meg az alábbi példa szerint.

Összes (bruttó) fogyasztás 1 000 Ft
A számlában feltüntetett felszolgálási díj (10%) 100 Ft
Felszolgálási díj ÁFA tartalma 5% 27%
4,76 ≈ 5 Ft 21 Ft
Nettó felszolgálási díj 95 Ft 79 Ft
Járulék alapja, azaz a vendéglátásban
közreműködőknek kifizetendő összeg 
(100-5)/1,185

80 Ft

(100-21)/1,185

67 Ft

TB-járulék (18,5%) 15 Ft 12 Ft

A felszolgálási díj felosztásának egy lehetséges módja, hogy a vendéglátásban közreműködőknél pontrendszert alkalmaznak, amellyel a ledolgozott munkaidőt súlyozva tovább lehet arányosítani a kifizetésre kerülő összeget. 

Egy példa a felszolgálási díj felosztására egy étteremben:

Étteremben felosztható felszolgálási díj: 350 000 Ft

Dolgozó neve Szervezeti egység Munkakör Ténylegesen ledolgozott óra (egyenlőtlen óra) Szorzószám (pontszám) Szorzószámmal súlyozott óraszám Felosztott felszolgálási díj (Ft)
Üzletvezető Étterem üzletvezető 190 1,4 266 58 517
Üzletvezető h. Étterem üzletvezető h. 160 1,3 208 45 757
Felszolgáló 1 Étterem felszolgáló 140 1,1 154 33 878
Felszolgáló 2 Étterem felszolgáló 170 1,2 204 44 877
Felszolgáló 3 Étterem felszolgáló 160 1,2 192 42 238
Felszolgáló 4 Étterem felszolgáló 160 1,1 176 38 718
Konyhafőnök Étterem konyhafőnök  190 1,3 247 54 337
Pultos Étterem felszolgáló 160 0,9 144 31 678
ÖSSZESEN     1 330 9,5 1591 350 000 Ft

A számítás menete az üzletvezető esetében:

Szorzószámmal súlyozott óraszám = 190 * 1,4 = 266
Egy szorzószámmal súlyozott óraszámra jutó jutalék = 350 000/1 591 = 219,99 Ft
Az üzletvezető felszolgálási díja = 219,99 * 266 = 58 517 Ft

A személyenkénti felszolgálási díj havi szinten történő meghatározása a többi munkakörnél is hasonló módon történik.

Budapest, 2020. július 13.

 

A teljes anyag letölthető PDF formátumban a következő linkre kattintva:
Tájékoztató a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről, illetve azok adóügyi vonatkozásairól, 2020.07.13.

Share it on