Blog

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Pannon Gasztronómiai Akadémia szervezésében szeptember 1-jén került megrendezésre 2020.évi második gasztro edukációs roadshow-ja, Ikonikus ételek és autentikus régiós ízek címmel Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségére vonatkozóan.

A zártkörű szakmai esemény helyszíne az encsi Anyukám Mondta Étterem volt.

A program célja, hogy a hazai és térségi turisztikai és gasztronómiai szereplőket együttműködésre bíztassuk, és közösen térképezzük fel a térségben rejlő lehetőségeket.

Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetők meg: Ikonikus ételek és autentikus régiós ízek címmel Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térsége

Tisztelt Tagságunk!

2021. január 16-20. között, 42. alkalommal kerül megrendezésre a világ egyik legjelentősebb Fagylalt, Cukrászati, Sütőipari és Kávé Vására, a SIGEP az olaszországi Fiera di Rimini Expo Központjában. A színvonalas kiállítás 129 000 négyzetméteren, mintegy 1250 kiállítóval és 1300 attrakcióval várja az ide látogatókat. A kiállítás további részletei és regisztráció az alábbi linken található: https://unb.sigep.it/ieg/eng

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Pannon Gasztronómiai Akadémia szervezésében július 21-én került megrendezésre 2020.évi első gasztro edukációs roadshow-ja, Ikonikus ételek és autentikus régiós ízek címmel, Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó térségre vonatkozóan.

A zártkörű szakmai esemény helyszíne a debreceni Ikon Étterem volt.

A program célja, hogy a hazai és térségi turisztikai és gasztronómiai szereplőket együttműködésre bíztassuk, és közösen térképezzük fel a térségben rejlő lehetőségeket.

A rendezvények készült fotók itt érhetőek el: Ikonikus ételek és autentikus régiós ízek

Folytatódik a 2019-ben indult gasztroedukációs roadshow rendezvénysorozat a Pannon Gasztronómiai Akadémia szervezésében, a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízására. Az idei első állomás Debrecen lesz július 21-én.

A rendezvénysorozat célja, hogy az országos szakmai turné kapcsán a hazai gasztronómiát, alapanyagokat, ételeket, borokat és gasztrokultúrát, mint utazást befolyásoló tényezőt népszerűsítsék, továbbá, hogy a turisztikai és gasztronómia szereplőket együttműködésre biztassák és közösen térképezzék fel a roadshow állomásainak térségeiben rejlő lehetőségeket.

Az eseményen előadások és kerekasztalbeszélgetés keretében osztják meg tudásukat a hazai és a regionális gasztronómia meghatározó szereplői. Az egyes állomások programja kiegészül regionális ízeket bemutató spájzzal, étel- és borkóstolóval a szakma jeles képviselőinek bevonásával.

További információkért látogasson el a turizmus.com weboldalra.

Tisztelt Tagságunk!

Tájékoztatjuk Önöket a csökkentett munkaidős támogatással kapcsolatos kiegészítésről:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is megerősítette, hogy csökkentett munkaidős támogatás iránti kérelem benyújtására 2020. augusztus 31. napjáig van lehetőség, a támogatási időszak utolsó kezdő napja 2020. szeptember 1. napja lehet.

A 2020. március 11. napján elrendelt veszélyhelyzetet a Kormány 2020. június 18-ai hatállyal megszüntette, emellett egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezetett be Magyarország egész területére, amely készültség fenntartásának szükségességét három havonta felülvizsgálja.

A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete értelmében „a vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.”

Ennek be nem tartása fertőző betegség elleni védekezés be nem tartásának, védelmi intézkedés elmulasztásának, szabálysértésnek minősül (a 2012. évi II. törvény 239/A. (1) bekezdése alapján.)

Egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik az ez miatti eljárás, de a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki ezek megszegése esetén helyszíni bírságot.

A vendéglátó üzletek külső (nyitott) területein, például a teraszokon azonban az ott dolgozók sem kötelesek szájat és az orrot eltakaró eszköz viselésére.

Hatályon kívül helyezésre került a védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet, így nem kötelező már a legalább 1,5 méteres védőtávolság betartása asztaltársaságonként.

A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény pedig megtartható függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől –, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.

Már csak a június hónapra mentesül a munkáltató a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben meghatározott, például a turisztikai és vendéglátóipari ágazatban működő gazdasági egységekben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkabér utáni közterhek megfizetése alól és csak júniusra alkalmazandó már a rendelkezés, hogy ezen munkavállalók vonatkozásában a munkabért terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

Hatályon kívül helyezte továbbá a Kormány a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletet, így a csökkentett munkaidős támogatás a 2020. június 19. napján kezdődő időszakra már nem igényelhető.

Tisztelt Tagunk!

Alulírott „Magyar Bocuse d’Or Akadémia” Egyesület (székhely: 1101 Budapest, Albertirsai út 10., nyilvántartási szám: 20-02-0002330, képviseli: Hamvas Zoltán)

és alulírott Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület (székhely: 1027 Budapest, Horvát utca 12-24., nyilvántartási szám: 01-02-0016120, képviseli: Csapody Balázs) 

az alábbi összefoglalót készítettük el az Önök részére. 

A Kormány 105/2020. (IV. 10.) számú rendeletével a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében támogatni kívánja a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatást. Ez a rendelet a 141/2020 (IV.21.) számú rendelettel módosításra került, amely módosítás 2020. április 29. napon lép hatályba. (A módosítások számos könnyítést előirányoznak, a módosított rendszer főbb pontjait a következőek:)

Mindazon munkavállalók vonatkozásában beszélhetünk ezen támogatás lehetőségéről, akinek a munkaszerződését 2020. március 11. napját követően módosították úgy, hogy a munkavállaló munkaideje csökkentésre került vagy kerül majd ugyan, de az eléri háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25%-át, ugyanakkor nem haladja meg annak 85% százalékát. 

Mindez azt is előfeltételezi, hogy a munkavállaló már 2020. március 11. napján munkaviszonyban kellett, hogy álljon az adott munkáltatóval és nem töltheti a felmondási idejét sem nála.

A munkáltató és a munkavállaló maga állapodhat meg arról, hogy a 15-75% közötti határok között milyen százalékkal csökkentik a munkavállaló munkaidejét, ha támogatást kérelmezni kívánják.

Ezen túl kizárólag akkor, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, meg kell állapodnia a munkáltatónak és munkavállalónak az ún. egyéni fejlesztési időről, (egyébként pedig egy ilyen fejlesztési időről szóló megállapodás csak egy opció, de nem kötelező.) Így például, ha nyolc óráról négy órára vagy kisebb időre csökken a munkaidő, akkor nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy egyéni fejlesztési időről állapodjanak meg.

(Csak zárójelben jegyezzük meg ezért itt a fenti bekezdéshez kapcsolódóan, hogy: a „korábbi munkaidő felét meghaladó, de csökkentett munkaidőn túli ún. egyéni fejlesztési időben a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia. A munkáltató erre az időre azonban munkabért kell, hogy fizessen. A képzésnek a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kell kapcsolódnia. Az elszámolás kapcsán felmerülnek kérdések az egyes definíciók eltérő szakmai értelmezéséből adódóan.) 

A munkaidő csökkentésének mértéke azért sem mindegy, mert a támogatás mértéke a támogatás iránti kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének (a módosítástól függően a 15-75% százalékban) kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. 

Joggal merül fel a kérdés, mit értünk alapbér alatt. Alapbérként legalább az Mt. 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért (kötelező legkisebb munkabért) kell meghatározni.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkabér és az alapbér nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Lehetnek olyan munkavállalók, akiknek a munkabére a kötelező legkisebb munkabér összegét, az alapbért meghaladja. A támogatás alapja azonban kizárólag az alapbér (a fent leírtak szerint.)

Az alapdíj részeként ugyanakkor figyelembe kell venni a felszolgálási díjat is, amely a munkáltató és a munkavállaló (vagy érdekképviseleti szervezete) által korábban kötött „ún. szervízdíjas” megállapodás szerint a munkavállalóra eső felszolgálási díjat jelenti.

A támogatásnak van felső határa. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapdíj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Mindez jelenleg azt jelenti, maximális csökkentés, azaz 75%-ban csökkentett munkaidő esetén az adott munkavállaló támogatása legfeljebb (HUF 107.065 x2) x 0,75 x 0,70 = HUF 112.418. 

A támogatással együtt a munkabér összegének a támogatás időtartama alatt pedig el kell érnie a munkavállaló alapbérét, amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja.

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama három hónap. Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az első folyósítás megfelelő időben történő kérelem benyújtásakor júniusban történhet. A támogatás, mely köztehermentes, a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

Fontos ezért hangsúlyozni: a támogatást nem a munkáltató, hanem a munkavállaló kapja meg. 

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok munkavállalói helyzetét azonban két jogszabály alapján kell megvizsgálni. A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet mentesíti munkáltatóikat a munkabér utáni munkáltatói közterhek megfizetése alól a márciusi, április, májusi és júniusi hónapban történő foglalkoztatás esetén.

Ezzel párhuzamosan ők is kérelmezhetik az általános lehetőségként fennálló, csökkentett munkaidő utáni támogatást.

Nézzünk egy példát a turisztikai, a vendéglátóipari ágazatokban működő gazdasági egységekben a 2020. májusi és júniusi hónapokra foglalkoztatott munkavállalókra (azért ezen két hónapra, mert ez a másik rendelet munkáltatói köztehermentességet vezetett be (a már eltelt március, április), továbbá május, június hónapra.

Némi egyszerűsítéssel elmondható, hogy a felsorolt ágazatokban egy korábban, napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha 8 órás munkaidejét március 11. után 4 óra csökkentették, csökkentik, 

  • az „első” 4 óra utáni „nettó” összeget (azaz a korábbi munkabér felét) továbbra is fizeti a munkáltató, 
  • a másik négy óra utáni „nettó összeg” (azaz a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, amelynél figyelembe kell venni a felszolgálási díjat, 50%-ának) 70%-át fizetné az állam a támogatás keretében, azzal, hogy 

ennek maximális összege (HUF 107.065 x2) x 0,5 x 0,70 = HUF 74.945,5.

Fontos hangsúlyozni: a fenti példa a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet alapján csak bizonyos ágazatok munkavállalóira és bizonyos időszakra érvényes, a jelenlegi állás szerint alapvetően csak a május, júniusi hónapra. 

A munkáltatónak a támogatás időtartamát követő további 1 hónapig terjedő időre vállalnia kell az adott munkavállaló munkaviszonyának fenntartását. 

Nagyon fontos, hogy a munkaadónak a kérelem benyújtásával vállalnia kell, hogy amennyiben az adott munkavállaló munkaviszonyának a támogatás időtartamát követő egy hónapra szóló fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára ezen kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt. Mentesül ezen kötelezettség alól a munkáltató azonban, ha azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát vagy ha a munkavállaló mond fel. Mindez azt is jelenti, hogy „rendes” (nem azonnali hatályú) munkáltatói felmondás esetén nem mentesül a munkáltató ezen befizetési kötelezettség alól. 

Fontos ezt újra hangsúlyozni: amennyiben a munkavállaló a támogatás időtartamát követő egy hónapos időszak alatt a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, akkor a törvényi határidőben a munkáltató élhet az azonnali hatályú felmondás jogával és nem áll fenn a fenti befizetési kötelezettsége. 

Ugyanakkor abban az esetben, ha a munkáltató a támogatás időtartamát követő egy hónapos időszak alatt a munkáltató működésével összefüggő okból szünteti meg „rendes” felmondással (a kötelező felmondási idő mellett) az adott munkavállaló munkaviszonyát vagy munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos olyan magatartásával vagy olyan képességével összefüggő okból, amely nem alapoz meg egy azonnali hatályú felmondást, akkor nem mentesül a munkáltató a fenti befizetési kötelezettség alól.

Az állami foglalkoztatási szerv vezetője egyébként erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. 

A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható. Fontos ezért ügyelni arra, hogy csak olyan munkavállaló vonatkozásában és csak abban az esetben kerüljön a támogatás igénylésre, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek (munkaviszony megléte, stb.)

Tekintettel arra, hogy jelen összefoglaló nem a jogszabály szó szerinti változata, fontos a jogszabály átolvasása (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218926.381597 és http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219126.382040) elsősorban annak megvizsgálására, milyen további teljesítendő feltételek vannak és milyen kizáró körülmények állhatnak fenn (pl. bizonyos egyéb támogatások igénybevétele, mint kizáró körülmény.)

A támogatás iránti kérelmet együttesen kell benyújtani az illetékes kormányhivatalnál. 

A kérelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.nfsz.munka.hu) letölthető nyomtatványon, elektronikusan kell benyújtani. A kérelem a munkavállaló foglalkoztatásának helye szerinti kormányhivatalnál nyújtandó be. 

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mivel a jogszabály új és nincsen kialakult értelmezési gyakorlat, adódhatnak a mindennapi életben és hivatalosan is eltérő értelmezések. 

 

Magyar Bocuse d’Or Akadémia” Egyesület, képviseli: Hamvas Zoltán

Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület, képviseli: Csapody Balázs

Budapest / Siófok, 2020. április 29.