Tisztelt Tagságunk, Kedves Kollégák!
Az alábbi oldalon érhető el a Magyar Turisztikai Ügynökség ajánlásait tartalmazó Covid-19 kézikönyv: https://mtu.gov.hu/documents/prod/Covid-19-kezikonyv-szallashelyek.pdf
Az MTÜ részére az alábbi oldalon küldhetők kérdések: https://mtu.gov.hu/koronavirus
Tisztelt Tagunk!
Alulírott „Magyar Bocuse d’Or Akadémia” Egyesület (székhely: 1101 Budapest, Albertirsai út 10., nyilvántartási szám: 20-02-0002330, képviseli: Hamvas Zoltán)
és alulírott Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület (székhely: 1027 Budapest, Horvát utca 12-24., nyilvántartási szám: 01-02-0016120, képviseli: Csapody Balázs)
az alábbi összefoglalót készítettük el az Önök részére.
A Kormány 105/2020. (IV. 10.) számú rendeletével a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében támogatni kívánja a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatást. Ez a rendelet a 141/2020 (IV.21.) számú rendelettel módosításra került, amely módosítás 2020. április 29. napon lép hatályba. (A módosítások számos könnyítést előirányoznak, a módosított rendszer főbb pontjait a következőek:)
Mindazon munkavállalók vonatkozásában beszélhetünk ezen támogatás lehetőségéről, akinek a munkaszerződését 2020. március 11. napját követően módosították úgy, hogy a munkavállaló munkaideje csökkentésre került vagy kerül majd ugyan, de az eléri háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25%-át, ugyanakkor nem haladja meg annak 85% százalékát.
Mindez azt is előfeltételezi, hogy a munkavállaló már 2020. március 11. napján munkaviszonyban kellett, hogy álljon az adott munkáltatóval és nem töltheti a felmondási idejét sem nála.
A munkáltató és a munkavállaló maga állapodhat meg arról, hogy a 15-75% közötti határok között milyen százalékkal csökkentik a munkavállaló munkaidejét, ha támogatást kérelmezni kívánják.
Ezen túl kizárólag akkor, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, meg kell állapodnia a munkáltatónak és munkavállalónak az ún. egyéni fejlesztési időről, (egyébként pedig egy ilyen fejlesztési időről szóló megállapodás csak egy opció, de nem kötelező.) Így például, ha nyolc óráról négy órára vagy kisebb időre csökken a munkaidő, akkor nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy egyéni fejlesztési időről állapodjanak meg.
(Csak zárójelben jegyezzük meg ezért itt a fenti bekezdéshez kapcsolódóan, hogy: a „korábbi munkaidő felét meghaladó, de csökkentett munkaidőn túli ún. egyéni fejlesztési időben a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia. A munkáltató erre az időre azonban munkabért kell, hogy fizessen. A képzésnek a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kell kapcsolódnia. Az elszámolás kapcsán felmerülnek kérdések az egyes definíciók eltérő szakmai értelmezéséből adódóan.)
A munkaidő csökkentésének mértéke azért sem mindegy, mert a támogatás mértéke a támogatás iránti kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének (a módosítástól függően a 15-75% százalékban) kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
Joggal merül fel a kérdés, mit értünk alapbér alatt. Alapbérként legalább az Mt. 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért (kötelező legkisebb munkabért) kell meghatározni.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkabér és az alapbér nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Lehetnek olyan munkavállalók, akiknek a munkabére a kötelező legkisebb munkabér összegét, az alapbért meghaladja. A támogatás alapja azonban kizárólag az alapbér (a fent leírtak szerint.)
Az alapdíj részeként ugyanakkor figyelembe kell venni a felszolgálási díjat is, amely a munkáltató és a munkavállaló (vagy érdekképviseleti szervezete) által korábban kötött „ún. szervízdíjas” megállapodás szerint a munkavállalóra eső felszolgálási díjat jelenti.
A támogatásnak van felső határa. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapdíj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Mindez jelenleg azt jelenti, maximális csökkentés, azaz 75%-ban csökkentett munkaidő esetén az adott munkavállaló támogatása legfeljebb (HUF 107.065 x2) x 0,75 x 0,70 = HUF 112.418.
A támogatással együtt a munkabér összegének a támogatás időtartama alatt pedig el kell érnie a munkavállaló alapbérét, amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja.
A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama három hónap. Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az első folyósítás megfelelő időben történő kérelem benyújtásakor júniusban történhet. A támogatás, mely köztehermentes, a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
Fontos ezért hangsúlyozni: a támogatást nem a munkáltató, hanem a munkavállaló kapja meg.
A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok munkavállalói helyzetét azonban két jogszabály alapján kell megvizsgálni. A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet mentesíti munkáltatóikat a munkabér utáni munkáltatói közterhek megfizetése alól a márciusi, április, májusi és júniusi hónapban történő foglalkoztatás esetén.
Ezzel párhuzamosan ők is kérelmezhetik az általános lehetőségként fennálló, csökkentett munkaidő utáni támogatást.
Nézzünk egy példát a turisztikai, a vendéglátóipari ágazatokban működő gazdasági egységekben a 2020. májusi és júniusi hónapokra foglalkoztatott munkavállalókra (azért ezen két hónapra, mert ez a másik rendelet munkáltatói köztehermentességet vezetett be (a már eltelt március, április), továbbá május, június hónapra.
Némi egyszerűsítéssel elmondható, hogy a felsorolt ágazatokban egy korábban, napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha 8 órás munkaidejét március 11. után 4 óra csökkentették, csökkentik,
ennek maximális összege (HUF 107.065 x2) x 0,5 x 0,70 = HUF 74.945,5.
Fontos hangsúlyozni: a fenti példa a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet alapján csak bizonyos ágazatok munkavállalóira és bizonyos időszakra érvényes, a jelenlegi állás szerint alapvetően csak a május, júniusi hónapra.
A munkáltatónak a támogatás időtartamát követő további 1 hónapig terjedő időre vállalnia kell az adott munkavállaló munkaviszonyának fenntartását.
Nagyon fontos, hogy a munkaadónak a kérelem benyújtásával vállalnia kell, hogy amennyiben az adott munkavállaló munkaviszonyának a támogatás időtartamát követő egy hónapra szóló fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára ezen kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt. Mentesül ezen kötelezettség alól a munkáltató azonban, ha azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát vagy ha a munkavállaló mond fel. Mindez azt is jelenti, hogy „rendes” (nem azonnali hatályú) munkáltatói felmondás esetén nem mentesül a munkáltató ezen befizetési kötelezettség alól.
Fontos ezt újra hangsúlyozni: amennyiben a munkavállaló a támogatás időtartamát követő egy hónapos időszak alatt a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, akkor a törvényi határidőben a munkáltató élhet az azonnali hatályú felmondás jogával és nem áll fenn a fenti befizetési kötelezettsége.
Ugyanakkor abban az esetben, ha a munkáltató a támogatás időtartamát követő egy hónapos időszak alatt a munkáltató működésével összefüggő okból szünteti meg „rendes” felmondással (a kötelező felmondási idő mellett) az adott munkavállaló munkaviszonyát vagy munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos olyan magatartásával vagy olyan képességével összefüggő okból, amely nem alapoz meg egy azonnali hatályú felmondást, akkor nem mentesül a munkáltató a fenti befizetési kötelezettség alól.
Az állami foglalkoztatási szerv vezetője egyébként erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.
A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható. Fontos ezért ügyelni arra, hogy csak olyan munkavállaló vonatkozásában és csak abban az esetben kerüljön a támogatás igénylésre, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek (munkaviszony megléte, stb.)
Tekintettel arra, hogy jelen összefoglaló nem a jogszabály szó szerinti változata, fontos a jogszabály átolvasása (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218926.381597 és http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219126.382040) elsősorban annak megvizsgálására, milyen további teljesítendő feltételek vannak és milyen kizáró körülmények állhatnak fenn (pl. bizonyos egyéb támogatások igénybevétele, mint kizáró körülmény.)
A támogatás iránti kérelmet együttesen kell benyújtani az illetékes kormányhivatalnál.
A kérelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.nfsz.munka.hu) letölthető nyomtatványon, elektronikusan kell benyújtani. A kérelem a munkavállaló foglalkoztatásának helye szerinti kormányhivatalnál nyújtandó be.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mivel a jogszabály új és nincsen kialakult értelmezési gyakorlat, adódhatnak a mindennapi életben és hivatalosan is eltérő értelmezések.
„Magyar Bocuse d’Or Akadémia” Egyesület, képviseli: Hamvas Zoltán
Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület, képviseli: Csapody Balázs
Budapest / Siófok, 2020. április 29.
A Provaris ügyvédi iroda tájékoztatása PDF formátumban is letölthető.
Tekintettel arra, hogy a 2019. év végén megjelenő SARS-CoV-2 vírus (a továbbiakban: „Koronavírus”) által okozott világjárvány (pandémia) Magyarország területét is érinti,
Tekintettel továbbá arra, hogy Magyarország Kormánya a Koronavírus agresszív terjedése miatt 2020. március 11. napján Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: „Alaptörvény”) 53. cikk (1) bekezdése alapján meghozott, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelettel veszélyhelyzetet (a továbbiakban: „Veszélyhelyzet”) rendelt el Magyarország teljes területére,
Ügyvédi Irodánk a munkáltatók jogszerű jogalkalmazását, valamint a munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek ismeretét elősegítendő az alábbi memorandumot bocsátja Tisztelt Ügyfele rendelkezésére:
A. VEZETŐIÖSSZEFOGLALÓ
A Veszélyhelyzet kihirdetése, azaz 2020. március 11. napja óta a magyar munkajogi szabályozásnak számos olyan – eddig nem tapasztalt – kérdéssel kellett szembenéznie, amely a szabályok kiterjesztett értelmezését vagy új szabályok meghozatalát tették szükségessé. Az utóbbi esetben sokszor az új szabályok a korábbi, általános rendelkezésektől történő eltérést teszik lehetővé. Magyarország Kormánya alapvetően 5 (öt) rendkívüli kormányrendeletbe foglalt intézkedéscsomaggal kíván választ adni a rendkívüli járványhelyzet által felszínre hozott, folyamatosan változó és megújuló kihívásokra.
A munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a biztosítása, míg a munkavállalók kötelesek eleget tenni a munkáltató járványügyi utasításainak, amennyiben azok az elérni kívánt célhoz szükségesek és arányosak, valamint amennyiben azok nem sértik az egyén magánszféráját és emberi méltóságát. Magyarország Kormánya által hozott új munkajogi rendelkezések közül az egyik legjelentősebb, hogy a munkáltató és a munkavállalók bármely munkajogi kérdésben eltérhetnek az Mt. szabályozásától, ha erről meg tudnak egyezni. Továbbá – többek között – lehetőség nyílt az otthoni munkavégzés egyoldalú elrendelésére, valamint a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében szükséges és indokolt intézkedések megtételére. További jelentős intézkedés a 105/2020. (IV. 10.) számú kormányrendelet meghozatalával bevezetett bértámogatás, amely alapján a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelmére, meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkavállaló alapbérének a személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a 30%, 40% vagy 50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részére 70%-os bértámogatás jár. Továbbá egyes ágazatok járulékkedvezményekben részesülnek annak érdekében, hogy a Koronavírus által előidézett nehéz gazdasági helyzetben is fenn tudjanak maradni.
B. A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓK ÁLTALÁNOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖRÉBEN
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: „Munkavéd. tv.”) 2. § (2) bekezdése alapján a munkáltató felelőssége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A Munkavéd. tv. 2. § (3) bekezdése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelménye megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató jogosult meghatározni. Az egészséges és biztonságos munkavégzés megvalósítása érdekében a munkáltatónak és a munkavállalóknak egymással együtt kell működniük [Munkavéd. tv. 6. §-a].
A fenti munkáltatói kötelezettséget a gyakorlatban mindig egyedileg kell vizsgálni. Ez jelentheti többek között a munkáltató székhelyéül szolgáló irodá(k)ban mindazon (higiéniás) eszközöknek, védőfelszereléseknek és vegyszereknek a munkavállalók számára történő elérhetővé tételét, amelyek alkalmasak lehetnek a Koronavírus és más kórokozó elleni védekezéshez (pl. szappan, fertőtlenítő, gumikesztyű stb.). Továbbá a munkáltató köteles minden tőle telhető olyan preventív intézkedést megtenni az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében, amelyek alkalmasak arra, hogy a munkavállalók járványnak való kitettségét csökkentse (pl. üzleti rendezvények, meetingek lemondása vagy fokozott figyelemmel történő megrendezése).
A munkavállalók kötelesek eleget tenni a munkáltató járványügyi utasításainak, amennyiben azok az elérni kívánt célhoz szükségesek és arányosak, valamint amennyiben azok nem sértik az egyén magánszféráját és emberi méltóságát. Ennek megfelelően a munkavállalók kötelesek a munkáltató utasításai és előírásai szerint végezni a munkájukat, kötelesek a munkáltató által biztosított (higiéniás) eszközöket, védőfelszereléseket és vegyszereket előírás szerint használni.
Amennyiben a munkavállaló tünetmentes, akkor a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: „Mt.”) 52. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkavégzésre köteles megjelenni a munkaszerződés szerinti munkavégzési helyén és munkáját a munkáltatói utasítások szerint elvégezni. Nem tagadhatja meg a munkavégzést és a munkavégzési helyen történő rendelkezésre állást arra hivatkozással, hogy fél az esetleges fertőzéstől. Ha erre hivatkozással a munkavállaló nem jelenik meg és nem áll rendelkezésre, vele szemben a munkáltató – többszöri felszólítást követően – akár a legszigorúbb intézkedést (felmondás, azonnali hatályú felmondás) alkalmazhatja.
Az Mt. 6. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségből adódóan, ha a munkavállaló tünetmentes, de ő vagy a vele személyes érintkezésben álló személy (pl. a munkavállalóval együtt élő hozzátartozó, lakótárs stb.) olyan régióban, országban járt, vagy olyan rendezvényen vett részt, ahol a fertőzésveszély fennáll, esetleg hozzátartozójánál a betegség tünetei megjelennek, vagy ha a munkavállaló tünetes, akkor köteles a munkáltatót erről tájékoztatni.
C. MAGYARORSZÁGKORMÁNYAÁLTALTETTMUNKAJOGIINTÉZKEDÉSEK
A Veszélyhelyzet kihirdetése, azaz 2020. március 11. napja óta Magyarország Kormánya az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján számos olyan intézkedést fogadott el, amelyek célja a munkáltatók és munkavállalók érdekeinek kölcsönös biztosítása, valamint a járványt követő gazdasági válság következményeinek enyhítése.
1. A 47/2020 (III.18.) számú kormányrendelet
A 2020. március 19. napján hatályba lépett a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: „I. Kormányrendelet”). Az I. Kormányrendelet volt az első olyan rendkívüli kormányrendelet, amely elsőként érintette a munkajogi viszonyokat.
Az I. Kormányrendelet 6. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló bármely munkajogi kérdésben eltérjen az Mt. szabályozásától, ha erről meg tudnak egyezni, azaz az általános szabályokkal szemben az eltérés akár a munkavállaló hátrányára is történhet. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony valamennyi tényezője (bérezés, munkaidő, munkaidő-beosztás, távmunka, szabadság stb.) egyeztetés tárgyává válhat munkáltató és a munkavállaló között. Ennek a széleskörű megállapodási lehetőségnek ugyanakkor az általános magatartásiszabályok, valamint a munkajogi elvek, így a joggal való visszaélés tilalma szabnak korlátot [Mt. 6-8. §].
A járvány következményeinek egyik fontos eszköze – ha a feltételek ehhez adottak – a kötelező otthoni munkavégzés elrendelése. Az I. Kormányrendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja ad lehetőséget arra, hogy a munkáltató egyoldalú utasításban elrendelje a munkavállalók kötelező otthoni munkavégzését.
Szintén az I. Kormányrendelet ad lehetőséget arra, hogy a munkáltató egyoldalúan módosítsa a munkavállalók munkaidő-beosztását [I. Kormányrendelet 6. § (2) bek. a) pontja].
Az I. Kormányrendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja lehetővé teszi továbbá, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtegye. Ezen adatkezeléssel kapcsolatosan a GDPR (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete), a Munka Törvénykönyve 9-11/A §§., az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, illetőleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által 2020. március 10. napján közzétett NAIH/2020/2586. számú tájékoztatójában foglaltak követelményeket kell figyelembe venni. A Kormányrendelet ezen rendelkezése sem változtat azon a követelményen, hogy a munkáltató saját maga közvetlenül nem jogosult diagnosztikai szűrővizsgálatokat (így hőmérőzést) végezni, mivel a munkáltató kockázatértékelés, illetőleg a körülmények mérlegelése alapján, fertőzésnek fokozottan kitett munkakörökben és csak egészségügyi szakember (így üzemorvos) által vagy felelőssége mellett végzett vizsgálatokat rendelhet el. A munkáltató az ilyen vizsgálat eredményének megismerésére jogosult, konkrét diagnosztikai adatokat a munkavállalóról nem jogosult kezelni.
2. A 71/2020. (III. 27.) számú kormányrendelet
A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: „II. Kormányrendelet”) 2020. március 28. napjától Magyarország teljes területére kijárási korlátozást rendelt el. A II. Kormányrendelet 10. § (2) bekezdése alapján a kijárási korlátozás 2020. április 11. napjáig tartott volna, azonban a kijárási korlátozás meghosszabbításáról szóló 95/2020. (IV. 9.) számú kormányrendelet a korlátozást határozatlan ideig meghosszabbította.
A fentieknek megfelelően a II. Kormányrendelet rendelkezései a jelen memorandum keltének a napján is hatályban vannak, így a II. Kormányrendelet 3. §-a alapján „[a] lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására […] meghatározott alapos indokkal kerülhet sor”. A II. Kormányrendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja a munkavégzés céljából történő lakóhelyelhagyást a fenti alapos indokként határozza meg. Ennek megfelelően a munkahelyre történő utazás miatt a munkavállaló nem szegi meg a II. Kormányrendelet rendelkezéseit. Sem a II. Kormányrendelet, sem más jogszabály alapján nincs olyan előírás sem, hogy a munkáltatónak a lakóhelyelhagyásra vonatkozóan munkáltatói igazolást kellene kiállítania a munkavállaló részére, bár annak akadálya nincs, sőt adott esetben – egy esetleges rendőri intézkedés (igazoltatás) esetére – célszerű is lehet ilyen igazolást előzetesen a munkavállaló részére kiállítani.
3. A 104/2020. (IV.10.) számú kormányrendelet
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről szóló 104/2020. (IV.10.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: “III. Kormányrendelet”) 1. §-a lehetővé teszi a 24 hónapos munkaidőkeret egyoldalú elrendelését.
Az Mt. 94. § (3) bekezdése alapján a munkaidőkeret tartama eddig legfeljebb – kollektív szerződés rendelkezése szerint – 36 hónap volt, ha azt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolták. Eddig tehát csak a szakszervezettel és kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatók számára volt adott a lehetőség a főszabály szerinti 4 (négy), illetve 6 (hat) havi keretnél hosszabb tartamú keret alkalmazására, most azonban már egyoldalúan is dönthet erről bármelyik munkáltató.
A III. Kormányrendelet célja, hogy a munkáltató hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén akár egy több hétig vagy hónapig tartó leállást is kompenzálni tudjon oly módon, hogy a leállás idejére kizárólag pihenőnapokat oszt be, és azt követően, hogy újra indul a munka ill. a termelés, akkor több munkanapot, hosszabb napi munkaidőt tud előírni a munkavállalói számára, természetesen az Mt. vonatkozó korlátozásainak figyelembevételével, melyeket ezután is alkalmazni kell [Mt. 99. §, Mt. 104-106. §]. Ezzel a lehetőséggel hosszabb távon a munkáltatók adott esetben munkabér költséget tudnak megtakarítani.
4. A 105/2020. (IV.10.) számú kormányrendelet
A 2020. április 16. napján hatályba lépett a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: „IV. Kormányrendelet”) tartalmazza a veszélyhelyzet idején történt csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető állami támogatás részletszabályait. A IV. Kormányrendeletet a 2020. április 21. napján kihirdetett 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet módosította. Az alábbiakban a módosításokkal egybe foglalt feltételeket és rendelkezéseket foglaljuk össze. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor, hogy a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 13. §-a értelmében a módosítások csak a rendelet kihirdetését követő 8. (nyolcadik) napon, azaz 2020. április 29. napján lépnek hatályba. Az addigi időszakra a IV. Kormányrendelet módosítások nélküli rendelkezései az irányadók.
A IV. Kormányrendeletben bevezetett magyar állami bérkiegészítés, bértámogatás a német rövidített munkaidős modellt, a „Kurzarbeit”-ot vette mintául. Ennek az állami bértámogatásnak a lényege röviden az, hogy azoknál a cégeknél, amelyeknél a járvány miatt visszaeső kereslet miatt gondot okoz az alkalmazottak kifizetése, a cégek vállalják, hogy elbocsátás helyett csökkentik az alkalmazottak munkaidejét, az állam pedig a kifizeti a kieső bér bizonyos százalékát.
Elsőként azt szükséges kiemelni, hogy a IV. Kormányrendelet 1. §-a bizonyos fogalmakat (pl. munkaadó, alapbér) érintően az Mt.-től eltérő meghatározásokat tartalmaz, így nem elégséges csupán az Mt. fogalomrendszerét ismerni. (Az alapbér: A IV. Kormányrendelet 1. § f) pontja alapján a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.)
4.1. A bértámogatás igénybevételének feltételei
Az IV. Kormányrendelet 2. §-a alapján a Veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból bértámogatást nyújthat az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal – a munkavállaló és munkaadó közös kérelmére – a munkavállaló részére, amennyiben az alábbi együttes feltételek fennállnak:
A fenti feltételekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az egyéb támogatások fennállására vonatkozó előírást nem a vállalat egésze, hanem az egyes, a bértámogatásba bevonni kívánt munkavállalókra vonatkozóan kell vizsgálni.
A támogatás nyújtásának a munkaadó oldalán további feltétele, hogy
A bértámogatás fontos feltétele tehát, hogy az igénylés során a munkaadó igazolja a támogatás igénybevételét indokoló gazdasági körülményeit, és azok veszélyhelyzettel való összefüggését. Ennek részletezettségére és dokumentumokkal való alátámasztására a IV. Kormányrendelet további részletes követelményrendszert nem tartalmaz.
4.2. Kötelezettségvállalások
A fenti 3.1. pont szerinti feltételek teljesítésén túl mind a munkaadót, mind a munkavállalót kötelezettségek terhelik az igényelt támogatással kapcsolatban. Így vállalniuk kell a támogatás igénybevételével, hogy ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára [IV. Kormányrendelet 4. § (1) bek.] Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, amunkavállaló és a munkaadó egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg [IV. Kormányrendelet 4. § (1a) bek.]. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy eredetileg 8 (nyolc) órában foglalkoztatott dolgozót 5 (öt) órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a fejlesztési időről 3 (három) hónapra, tekintve, hogy a IV. Kormányrendelet 3. § (2) bekezdése alapján a támogatás időtartama ennyi. Ha viszont egy eredetileg 8 (nyolc) órában foglalkoztatott dolgozót 2 (kettő) órában foglalkoztatnak tovább, akkor itt nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, hanem csak lehetőség.
A IV. Kormányrendelet 1. § b) pontja alapján az egyéni fejlesztési idő a munkavállaló a munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés, amelynek érdekében a munkavállaló a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
Ezen közös kötelezettségvállaláson kívül a IV. Kormányrendelet 4. §-a alapján a munkavállalót és a munkaadót az alábbi egyéni kötelezettségvállalások is terhelik:
4.3. A bértámogatás időtartama és mértéke
A IV. Kormányrendelet 3. § (1) és (2) bekezdése alapján a bértámogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokra megállapítva, de legfeljebb három hónapra vehető igénybe. A IV. Kormányrendelet 3. § (5) bekezdése alapján a köztehermentes támogatás közvetlenül a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható [IV. Kormányrendelet 3. § (6) bek.].
A IV. Kormányrendelet 3. § (3) bekezdése alapján a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. A kieső munkaidő keretet a IV. Kormányrendelet 1. § a) pontja alapján érthetjük meg, mely kimondja, hogy a csökkentett munkaidő a Veszélyhelyzet kihirdetését (azaz 2020. március 11. napját) követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti foglalkoztatás 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidő. Azaz 15 % és 75% (tizenöt és hetvenöt százalék) közötti intervallumban lehet csökkenteni a munkaidőt, hogy még járjon a bértámogatás.
A felső korlát tekintetében a IV. Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése előírja, hogy az alapbér összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Tekintettel arra, hogy a nettó havi minimálbér 107.065,- Ft, a támogatás maximális összege 50%-ban csökkentett munkaidő esetén munkavállalónként legfeljebb megközelítőleg 112.500,- Ft lehet:
(107.065*2)*0,75*0,7= 112.418,25
4.4. A bértámogatás igénylése
A IV. Kormányrendelet 6. § (1)-(2) és (5) bekezdései alapján a támogatás iránti kérelmet a munkaadónak és a munkavállalónak együttesen, elektronikus formában a foglalkoztatás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétételre kerülő rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania.
A kérelem a IV. Kormányrendelet hatálybalépésének napjától, azaz 2020. április 16. napjától, a Veszélyhelyzet ideje alatt és az annak megszűnését követő egy hónapon belül nyújtható be [IV. Kormányrendelet 6. § (2) bek]. A kérelem beadásának szempontjából további fontos rendelkezés, hogy amennyiben azonos telephely vonatkozásában a munkaadó több munkavállalóval nyújt be együttes kérelmet, azokat egyszerre kell benyújtani, illetve ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat [IV. Kormányrendelet 6. § (3) bek].
Amennyiben a kérelem elutasításra került, a munkaadó ugyanazon munkavállalójával összefüggésben legfeljebb még egyszer nyújthat be kérelmet [IV. Kormányrendelet 6. § (9) bek.].
A kérelem elutasítása ellen jogorvoslatnak nincs helye [IV. Kormányrendelet 6. § (8) bek.], ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a kérelem megfelelő elkészítésére, azon belül is a gazdasági körülmények bemutatásának kellő részletezettségére. A támogatási időtartam lejártát követő egy hónap elteltével viszont már kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókra vonatkozóan nyújtható be újabb kérelem, így egy adott munkavállaló tekintetében egyszer lehetséges a támogatás igénybevétele [IV. Kormányrendelet 6. § (10) bek.].
A IV. Kormányrendelet 6. § (6) bekezdése alapján a munkaadónak nem kell minden munkavállalóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról, mert a támogatásra vonatkozó határozat meghozatalának a napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
4.5. Támogatás megszűnése, visszafizetés
A munkavállalói és munkaadói kötelezettségek nem teljesítése akár a munkaadó, akár a munkavállaló oldalán azt eredményezheti, hogy a támogatást vissza-, illetve annak összegével megegyező összeget a Nemzeti Foglalkoztatási Alap felé be kell fizetni.
A IV. Kormányrendelet 9. § (5) bekezdése alapján a létszámtartási követelmény nem teljesítése miatti befizetési kötelezettség alól a munkaadó akkor mentesül, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, illetve a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
A IV. Kormányrendelet 8. §-a tartalmazza a támogatás megszűnésének feltételeit. Eszerint megszűnik a támogatás,
D. JÁRULÉKKEDVEZMÉNYEK
A Koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítése érdekében az I. Kormányrendelet alapján a különösen veszélyeztetett ágazatokban csaknem teljes egyéni járulékmentességet biztosít a munkavállalók számára 2020. márciustól júniusig. Az I. Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján az érintett ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, azaz 7710,- Ft-ot. (A 15%-os személyi jövedelemadó levonási- és fizetési kötelezettséget ezen rendelkezések nem érintik, ez továbbra is fennáll). A fentieken túl, szükséges azt is rögzítenünk, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) számú kormányrendelet a 20. §-ban rendezi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kérdését. E rendelkezés alapján – ahogyan azt fenn is bemutattuk – a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra továbbra is jogosult azzal, hogy a vonatkozó kormányrendelet tesz egy könnyítést. E könnyítés alapján az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi (a feltételes mód használatának elhagyása azt jelenti, hogy a hatóságnak nincsen mérlegelési jogköre), hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg, tehát nem szükséges azt a – főszabály szerinti – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig megfizetnie, csupán megállapítási és bevallási kötelezettség terhelni.
Az érintett ágazatok részletes felsorolását és az I. Kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos részletszabályokat a 2020. március 23. napján kihirdetett a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: „V. Kormányrendelet”) 1. § (10) bekezdése tartalmazza. A jelen memorandum lezárásának időpontjában az alábbi ágazatok érintettek a járulékkedvezményben:
A járulékkedvezmény az V. Kormányrendelet alapján akkor jár, ha az érintett vállalkozásnak a fenti tevékenység közül valamelyik a tényleges főtevékenysége. Az V. Kormányrendelet 1. § (11) bekezdése alapján tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak az V. Kormányrendelet hatálybalépését, azaz 2020. március 24. napját megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
E. A VESZÉLYHELYZET KAPCSÁN FELMERÜLŐ TOVÁBBI GYAKORI MUNKAJOGI KÉRDÉSEK
Az alábbiakban olyan további, egyedi munkajogi kérdéseket gyűjtöttünk össze, amelyek a jelenlegi rendkívüli helyzetben többször felmerül(het)nek mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalon, ugyanakkor ezekre a kérdésekre (jelenleg) nincs eltérő munkajogi szabályozás, hanem azokat az általános munkajogi szabályok mentén kell értelmezni és megválaszolni.
1. A munkáltató módosíthatja-e egyoldalúan a munkaszerződést (például négyórás munkaidő bevezetésével)?
Az Mt. vonatkozó rendelkezései alapján a munkáltató nem módosíthatja egyoldalúan a munkaszerződést, erre kizárólag a felek közös megállapodásával kerülhet sor az Mt. 58. §-a alapján.
Fontos kiemelni, hogy – ahogyan azt a fenti C.1. pont alatt ismertettük – az I. Kormányrendelet 6. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló bármely munkajogi kérdésben eltérjen az Mt. szabályozásától, ha erről meg tudnak egyezni, azaz az általános szabályokkal szemben az eltérés akár a munkavállaló hátrányára is történhet. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony valamennyi tényezője (bérezés, munkaidő, munkaidő-beosztás, távmunka, szabadság stb.) egyeztetés tárgyává válhat munkáltató és a munkavállaló között. Ennek a széleskörű megállapodási lehetőségnek ugyanakkor az általános magatartási szabályok, valamint a munkajogi elvek, így a joggal való visszaélés tilalma szabnak korlátot [Mt. 6-8. §].
2. Mi a következménye annak, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak?
Az Mt. 51. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató munkaviszonyból származó fő kötelezettsége a munkavállaló foglalkoztatása, ez a szabály tehát rögzíti a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét, amelynek kereteit a felek megállapodása alapján a munkaszerződés, valamint a munkajogviszonyra vonatkozó szabályok jelölik ki.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak, mert nincs annyi munka, mint korábban. A jelenlegi Veszélyhelyzet során, különösen a hatósági és kormányzati korlátozások miatt sok munkáltató került ilyen helyzetbe. Az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján állásidőnek nevezzük a munkaidőnek azt az időszakát, amelyben a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a fenti előírás ellenére nem teljesíti. Eszerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A jelen esetben az egyedüli kérdés az, hogy a Koronavírus (és az azzal együtt járó korlátozások és egyéb rendkívüli helyzetek) elháríthatatlan külső oknak minősülnek-e. Erre vonatkozóan még nem alakult ki bírói gyakorlat, ezért minden esetben egyedileg kell megvizsgálni, hogy az adott ok elháríthatatlan külső oknak minősül-e vagy sem.
3. Elküldheti-e a munkáltató a munkavállalót „kényszerszabadságra” vagy fizetés nélküli szabadságra?
Az Mt. 122. § alapján a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. Ez alól kivétel 7 (hét) munkanap szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Azaz a szabadságkiadásáról a munkáltató rendelkezik, ugyanakkor az Mt. 122. § (4) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 (tizenöt) nappal közölni kell. Ettől a szabálytól a felek erre irányuló megállapodással azonban eltérhetnek.
A munkáltató fizetés nélküli szabadság kiadásáról nem dönthet egyoldalúan, ezt a munkavállaló kérheti, meghatározott feltételek esetén. A felek azonban fizetés nélküli szabadság kiadásában közösen megállapodhatnak.
4. Lehetséges a munkáltatói felmondás a Koronavírus miatti rendkívüli gazdasági helyzet miatt?
Az Mt. 66. § (2) bekezdése alapján a felmondás oka a munkáltató működésével összefüggő ok is lehet. Tehát amennyiben a munkavállaló és a munkáltató nem tud megállapodni egy esetleges munkaszerződés módosításban vagy fizetési nélküli szabadság kiadásában, akkor a munkáltató jogszerűen fel tud mondani a munkavállalónak, feltéve, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel a működésében valóban olyan problémák merültek fel, amely miatt nem tud tovább eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Megjegyezzük, hogy a jelen rendkívüli helyzetben a működéssel összefüggő ok, mint a felmondás indoka valószínűbb, mint a korábbi esetekben, ezt azonban a későbbi bírói gyakorlat fogja kimunkálni.
A felmondás tehát alapos mérlegelést igényel, és meglátásunk szerint csak végső eszközként lehet javasolt megoldás. Egyrészt ez a megoldás számtalan kockázatot hordoz, hiszen adott esetben mérlegelni kell a csoportos létszámleépítésre irányadó szabályok [Mt. 71-76. §] alkalmazását, valamint figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezeknek a szabályoknak akár formai megsértése is a munkaviszony megszüntetésének a jogellenességét vonhatja maga után, és a munkavállalók részéről akár csoportos perindítást is eredményezhet. Másrészt a felmondás egyköltséges megoldás, mivel a felmondás távolléti díj fizetési kötelezettséget is vonhat maga után. Harmadrészt értékelendő, hogy a jelen helyzet átmeneti jellegű, és a Veszélyhelyzet megszűnését és a működés helyreállását követően a munkavállalók alkalmazására ismét szükség lesz, amely esetben a köztes időben történő munkaviszony megszüntetés nem feltétlenül jár tényleges költségmegtakarítással.
Az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogellenes munkaviszony megszüntetésével kapcsolat keresetlevelet annak közlésétől számított 30 (harminc) napon belül lehet a bírósághoz benyújtani.
5. Hatósági karantén alatt jár-e munkabér?
Amennyiben a munkavállalóval szemben közegészségügyi okból történő hatósági elkülönítést, illetve járványügyi zárlatot („hatósági karantén”) alkalmaznak, abban az esetben a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: „Ebtv.”) 43. § (1) bekezdés és a 44.§ g) pontja alapján a munkavállaló betegállományba kerül és táppénzre válik jogosulttá.
6. Hatósági karantén alatt a munkáltató felmondhat a munkavállalónak?
Igen, azonban az Mt. 68. § (2) bekezdés a) pontja alapján a betegség miatti keresőképtelenség esetén a felmondási idő legkorábban a keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik (relatív felmondási tilalom).
A felmondási idő kezdete tehát akkor sem tolódik el egy évnél későbbre, ha a keresőképtelen állapot folyamatosan fennáll.7. Foglalkozási megbetegedésnek minősül, ha a munkavállaló munkavégzés során kapja el a Koronavírust?
Az Ebtv. 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján „foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza”. Eszerint tehát előfordulhat, hogy a vírussal összefüggő megbetegedés foglalkozásimegbetegedésnek minősül. Azoknak, akiknek a foglalkozása, munkája összefügg a megbetegedéssel, illetve annak kezelésével, például vírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók (ápolók, mentősök, orvosok stb.), azok keresőképtelensége foglalkozási megbetegedés miatt állhat fenn.
Egyéb esetben a Koronavírussal történő megfertőződés nem minősül foglalkozási megbetegedésnek, tekintve, hogy a vírus már mindenhol jelen lehet, így a foglalkozásból adódóan csak azok vannak fokozottabban kitéve neki, akiknek a foglalkozása közvetlenül összefügg a megbetegedett személyek ill. a járvány következményeinek kezelésével.
***
A fenti memorandum nem minősül konkrét jogi tanácsnak, arra hivatkozni esetleges jogvitában, illetve bármely jogügylet vagy hatósági, peres, nemperes eljárások során nem lehet. A jelen memorandumban szereplő absztrakt kérdéseket a megrendelő kérésére válaszoltuk meg, azok nem konkrét eseteket takarnak, pusztán példálózó jelleggel kerültek bemutatásra.
A fenti memorandum tájékoztató és figyelemfelhívó céllal született, a konkrét egyedi esetekben az esetek részletes ismerete feltétlenül szükséges azok megválaszolásához.
Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány- a Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület pártoló tagja.
A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt a turizmus tizenegy meghatározó szereplője alapította 2017-ben. Új platformot hoztak létre a hazai turizmus minőségi fejlődésének, fellendítésének, valamint a modern magyar turizmus megteremtésnek érdekében. A Szövetség nem a turizmus egyik vagy másik szegmensének a képviselője, hanem valamennyi turisztikai terület közös platformja. Az alapítók és a kurátorok a szállodaipar, vendéglátás, a gasztronómia és borászat, az utazásszervezés, a rendezvényszervezés, a sport, a fürdők elismert képviselői, akik nem kizárólag saját ágazatukat, hanem a magyar turizmust kívánják fejleszteni. Jelenleg 36 szövetség tartozik az ernyőszervezetbe és a Szövetség – minthogy „szövetségek szövetsége” – egyben lehetőség arra, hogy a turizmus különböző szegmenseiben érdekelt szereplők és stratégiai döntéshozók összehangolják információs, képzési és továbbképzési igényeiket és ne egymással párhuzamos fejlesztéseket indítsanak, hanem olyan platformot működtessenek, amely mindannyiuk és valamennyi tagszervezetük, végső soron a magyar turizmus minden szereplője számára értékes szolgáltatásokat nyújthat.
Tisztelt Tagságunk, Kedves Kollégák!
Alábbi tájékoztatónkban összefoglaltuk az IV.10-én megjelent kormányrendelet csökkentett munkaidős foglalkoztatásával kapcsolatos főbb szabályait.
A Kormány 105/2020. (IV. 10.) számú rendeletével a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében támogatni kívánja a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatást.
Mindazon munkavállalók vonatkozásában beszélhetünk ezen támogatás lehetőségéről, akinek a munkaszerződését 2020. március 11. napját követően módosították úgy, hogy a munkavállaló munkaideje csökkentésre került ugyan, de az eléri háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét (szám szerint legalább a napi négy órát), ugyanakkor nem haladja meg annak hetven százalékát.
Mindez azt is előfeltételezi, hogy a munkavállaló már 2020. március 11. napján munkaviszonyban kellett, hogy álljon az adott munkáltatóval és nem töltheti a felmondási idejét sem nála.
A munkáltató és a munkavállaló maga állapodhat meg, hogy 30, 40 vagy 50%-ban csökkentik-e a munkavállaló munkaidejét, ha támogatást kérelmezni kívánják, ezen túl meg kell állapodniuk az ún. egyéni fejlesztési időről. A csökkentett munkaidőn túli ún. egyéni fejlesztési időben a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia. Ez alatt a munkavállaló mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A munkáltató erre az időre azonban munkabért kell, hogy fizessen. A képzésnek a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kell kapcsolódnia.
A munkaidő csökkentésének mértéke azért sem mindegy, mert a támogatás a kieső munkaidőre járó arányos rész 70%-a az alábbi számítási mechanizmus szerint.
A támogatás mértéke a 2020. március 11. napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
Joggal merül fel a kérdés, mit értünk távolléti díj alatt. Ez a kategória nem ismeretlen a munkáltatók, a bérszámfejtők előtt a veszélyhelyzet előtti időkből sem. Ezt a fogalmat a Munka Törvénykönyve határozza meg.
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, a pótlékátalány (ha van), vagy ha munkáltatónál teljesítménybér van, akkor az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a rendelet meghaladva a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit úgy rendelkezik, hogy a távolléti díjhoz, így a támogatás alapjához hozzá kell számítani a felszolgálási díjat is.
A hozzászámítandó felszolgálási díj meghatározásakor a munkáltató és a munkavállaló (vagy érdekképviseleti szervezete) által korábban kötött „ún. szervízdíjas” megállapodás szerint a munkavállalóra eső felszolgálási díjat kell figyelembe venni.
A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Mindez jelenleg azt jelenti, legfeljebb 2 x 107.065, azaz HUF 214.130 70%-a, azaz HUF 149.891 lehet a támogatás összege.
A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama három hónap. Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az első folyósítás megfelelő időben történő kérelem benyújtásakor júniusban történhet.
A támogatás, mely köztehermentes, a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok munkavállalói helyzetét két jogszabály alapján kell megvizsgálni. A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet mentesíti munkáltatóikat a munkabér utáni munkáltatói közterhek megfizetése alól a márciusi, április, májusi és júniusi hónapban történő foglalkoztatás esetén.
Ezzel párhuzamosan ők is kérelmezhetik a 105/2020. (IV. 10.) számú rendelet szerinti általános lehetőségként fennálló, csökkentett munkaidő utáni támogatást.
Nézzünk egy példát a turisztikai, a vendéglátóipari ágazatokban működő gazdasági egységekben a 2020. májusi és júniusi hónapokra foglalkoztatott munkavállalókra (azért ezen két hónapra, mert a fenti másik rendelet munkáltatói köztehermentességet vezetett be (a már eltelt március, április), továbbá május, június hónapra.
Némi egyszerűsítéssel elmondható, hogy a felsorolt ágazatokban egy korábban, napi nyolc órában foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha munkaidejét március 11. után 4 óra csökkentik, az „első” 4 óra utáni „nettó” összeget (azaz a korábbi alapbér felét) továbbra is fizeti a munkáltató, a másik négy óra utáni „nettó összeg” (itt már az új bővített definíció szerinti távolléti díj, amelybe a felszolgálási díj is beletartozik) 70%-át fizetné az állam a támogatás keretében, a másik négy óra utáni „nettó összeg” (amely gyakorlatilag a támogatás alatt kötelező egyéni fejlesztési időre járó munkabér) 30%-át pedig megint csak a munkáltató (azzal, hogy munkabér utáni munkáltatói közterhek megfizetése alól a munkáltató mentesül a meghatározott hónapokra.)
Fontos hangsúlyozni: a fenti példa a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet alapján csak bizonyos ágazatok munkavállalóira és bizonyos időszakra érvényes, a jelenlegi állás szerint alapvetően csak a május, júniusi hónapra.
A támogatással együtt a munkabér összegének a támogatás időtartama alatt pedig el kell érnie a munkavállaló távolléti díját.
Tekintettel arra, hogy jelen összefoglaló nem a jogszabály szó szerinti változata, fontos a jogszabály átolvasása elsősorban annak megvizsgálására, milyen további teljesítendő feltételek vannak és milyen kizáró körülmények állhatnak fenn (pl. bizonyos egyéb támogatások igénybevétele mint kizáró körülmény.
Ahogyan a munkaidő csökkentésről szóló módosítást is mind a munkavállalónak és a munkáltatónak is alá kell írnia, a támogatás iránti kérelmet is együttesen kell benyújtaniuk az illetékes kormányhivatalnál. A kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedést.
A munkáltatónak a támogatás időtartamát követő további 1 hónapig terjedő időre vállalnia kell létszámtartási kötelezettséget.
A kérelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján letölthető nyomtatványon, elektronikusan kell benyújtani. A kérelem a munkavállaló foglalkoztatásának helye szerinti kormányhivatalnál nyújtandó be.
Tisztelt Tagságunk!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy hosszas tárgyalássorozat után, melyen a Pannon Gasztronómiai Akadémia kezdetektől partnere volt a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és Magyarország Kormányának, az alábbi intézkedések kerültek bejelentésre:
A rendeleteket a holnapi napon (2020.03.19.) teszik közzé.
Ezek csak az első, legsürgetőbb döntéseik, melyeket majd újabbak követnek, ígérte a kormányfő. Dolgozunk tovább, mindenkinek jó egészséget és kitartást kívánunk!
Üdvözlettel:
Csapody Balázs
az Elnökség elnöke és a PGA Elnöksége
Tisztelt Tagságunk! Kedves Kollégák!
A Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) folyamatosan egyeztet a vidéki és fővárosi éttermekkel a károk felmérése érdekében és közvetít az állami szervek felé a kialakult helyzettel kapcsolatban, mely a turizmus-vendéglátásban működő cégeket fokozottan érinti. A turizmusban korábbi években elindított intenzív beruházások és az emiatti eladósodottság miatt a tartalékok minimálisak, így kormányzati mentő intézkedések nélkül a piac nagyobbik része várhatóan nem vészelné túl a járvány okozta gazdasági válságot.
A kialakult gazdasági helyzet és a piaci szereplők állapotának értékelését és a minél több munkahely megőrzéséhez szükséges, tovább a piaci szereplők többségének a túléléséhez szükséges javaslatainkat benyújtottuk a kormánynak.
Nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar GDP 13%-át megtermelő, több tízezer turizmusban és vendéglátásban tevékenykedő cég többsége túlélje a válságot és a 400 ezer turisztikai munkahely többsége megmaradjon, hogy a járvány és a válság után a korábbi gazdasági teljesítmény és GDP termelő képesség mielőbb visszaálljon. Mindez csak minden szereplő összefogásával lehetséges: vállalkozások, munkavállalók, kormányzat, önkormányzatok, bankok, bérbeadók, beszállítók együttes erőfeszítésével térhetünk vissza leghamarabb a normális kerékvágásba és tudjuk kárainkat leghamarabb felszámolni.
Amennyiben a piaci szereplők többsége nem éli túl a válságot, úgy a szektor GDP termelőképessége évekre visszaesik, a munkahelyek száma nem tér vissza a korábbihoz és ezeknek a kormányzati terhe sokkal több lesz mint a mostani hathatós célzott kárenyhítés.
A PGA elnökségi megbízottjai egyeztetnek a piaci szereplőkkel és aktívan részt vesznek a kormányzati egyeztetéseken. Szakmai tudásukat rendelkezésre bocsátják, hogy a munkavállalók és a vállalkozások a lehető legkisebb károkat szenvedjék el. A megoldáson és a segítségnyújtáson dolgozunk, hogy a válság után, megsokszorozott lendülettel és ugyanazokkal a kollégákkal tudjunk tovább dolgozni, mint a koronavírus terjedése előtt.
Kitartást kíván,
Csapody Balázs
az Elnökség elnöke és a PGA Elnöksége
Kedves Tagságunk,
A SVÉT és a Magyar Konyha szervezésében, az Európa Rendezvény Iroda Kft. támogatásával megvalósult, szakácsok és termelők 2. szakmai konferenciája, mely 2018. szeptember 28-án (pénteken) került megrendezésre az Európa Rendezvényhajón.
A konferencia célja az volt hogy a nagysikerű A Piac Konyhája I. rendezvény keretén belül, 2018. március 22-én elindított párbeszédet, a minőségi terméket előállító hazai termelők és vendéglősök, éttermek közötti kapcsolatokat megerősítse, illetve megvitassa (az I. rendezvényt követően kitöltött kérőívek alapján), mi lenne a termékek ideális útja a termelőtől az éttermekig, hogy a hazai alapanyagok állandóan jelen legyenek az étlapokon.
A konferencián bemutatásra került a „Magyar márka” minőségi tanúsítványrendszer is, melyet a Magyar Konyha magazin, a Pannon Gasztronómiai Akadémiával és a Stílusos Vidéki Éttermiséggel közösen összefogva hozott létre.
A rendezvény programját itt tekinthetik meg: A Piac Konyhája (program)
Az éttermeket és egyéb vendéglátóipari helyeket jogszabály kötelezi arra, hogy az általuk kínált élelmiszerek allergiát és/vagy intoleranciát okozó összetevőiről pontos információkkal szolgáljanak vendégeiknek. Az információt az étel megrendelése előtt kell megadni a vendégnek, mégpedig pontosan, felelősséggel és dokumentumra alapozottan.
Az étterem a súlyos allergiát kiváltó esetek elkerülése érdekében egy dolgot tehet: a vendégeket megfelelően tájékoztatja a rendelés előtt.
Mit kell tennie az éttermi dolgozóknak, hogy a vendéget a lehető legjobban informálja?
Az étteremnek ki kell írnia, hogy az allergén információhoz hol tud a vendég hozzájutni. (Pl: Kedves vendégeink! Ételeink allergiát és intoleranciát okozó összetevőiről tájékozódjanak az étlapon!) A vendéglátó egység dönti el, hogy az információt írásban vagy szóban adja át a vendégnek.
Az alapanyagok allergén összetevőiről két féleképpen tájékozódhat a vendéglátó: csomagolt élelmiszerek esetében a termék csomagolásán az információk megtalálhatók, csomagolatlan élelmiszerek esetében azonban az információkat dokumentáltan kell beszerezni a beszállítótól. Fontos tudni, hogy allergén információk hiányában a terméket átvenni, felhasználni és értékesíteni tilos!
A NÉBIH külön kiemeli tájékoztató anyagában, hogy az átlagos és mindennapi vendéglátásban nem üzemelnek teljes allergén összetevő mentességet garantáló helyek, nincsenek elkülönített allergén mentes ételeket készítő konyhák. Erről célszerű a vendégeket tájékoztatni, például az étlapon az alábbi mondattal: Ételeink az összetevőként jelzett allergének mellett nyomokban tartalmazhatnak további allergéneket is. Nagyon fontos, hogy a vendég tisztában legyen allergiájának szintjével és súyos allergia esetén sajnos kerülni kell a mindennapi helyeket, mert egyik konyha sem garantálja a teljes allergén mentes konyhát.
———————————————–
Kiegészítés:
A fenti szabályozás az 1169/2011 számú EU-rendeletben és az erre épülő nemzeti szabályozásban, a 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben található.
A 1169/2011/EU Rendelet az alábbi allergiát és intoleranciát okozó anyagokat nevesíti.
Esetükben kötelező a fogyasztó tájékoztatása:
A napokban megjelent kötelező szervizdíjjal kapcsolatos cikkekre reagálva a Pannon Gasztronómiai Akadémia hivatalos szakmai véleményét és álláspontját olvashatják az alábbiakban:
A szervizdíj az európai szinten is kiemelkedő magyar munkabérterhek csökkentésének a jogi eszköze a vendéglátásban.
Valójában a kötelező szervizdíj bevezetése egy téves megfogalmazás és valójában azt jelenti, hogy:
I/ Az éttermek az egyik oldalon kapnak az államtól egy komplex csomagot, melynek részei:
II/ Az éttermektől a másik oldalon cserében az állam elvárja, hogy a bértömeget transzparens módon és szignifikánsan emeljék.
Háttér:
Üdvözlettel,
Csapody Balázs
az Elnökség elnöke
