Blog

A 2021. január 1-jén hatályba lépett 634/2020. (XII.22.) Korm. rendelet által módosításra került a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet. A Kormányrendelet szerint a 2021. január 1-ig bejelentett vendéglátó üzletek esetében az üzlettípust a kereskedő 2021. március 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes jegyzőnek. 2021. január 1-től az új kereskedelmi tevékenység bejelentése esetén már azzal egyidejűleg kötelező megadni a vendéglátóhely üzlettípust, amennyiben vendéglátási tevékenység folytatására kerül sor.

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Magyar Turisztikai Ügynökséghez a vendéglátóhely üzlettípus bejelentésével kapcsolatban.

Alábbiakban olvasható az MTÜ által a témában összeállított segédanyag, mely a gyakran ismételt kérdésekre adható válaszokat tartalmazza, ezzel is elősegítve a határidő betartását és megkönnyítve a bejelentés folyamatát.

Gyakran ismételt kérdések

Tisztelt Tagságunk,
Kedves Érdeklődők!

42 . SIGEP – FAGYLALT, CUKRÁSZATI, SÜTŐIPARI ÉS KÁVÉ VÁSÁR-ÚJ FORMÁBAN!
2021.március 15-17. Fiera di Rimini Expo Központ

Sigep2021

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 42. alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi Fagylalt, Cukrászati, Sütőipari és Kávé Vásár, a SIGEP, melynek az olaszországi Fiera di Rimini Expo Központja ad otthont, a globális egészségügyi helyzetre való tekintettel új formában kerül megrendezésre. A világjárvány elleni küzdelem és a kormányzati intézkedések nem teszik lehetővé sem élő, sem hibrid kiállítások megrendezését 2021. első negyedévében, ezért a szervezők a korábban meghirdetett hibrid forma helyett, kizárólag digitális formában tartják meg 2021. március 15-17. között a kiállítást, mely során új trendeket, termékeket, technológiákat és kézműves mesterek munkáját mutatják be élő közvetítésekkel. Ezek magukban foglalják a digitális világ kínálta lehetőségeket az értékesítési csatornák számára, valamint a fenntarthatóság kérdését, így egyesítve a jövőképet.

További, bővebb információk: Sigep Exp – The Digital Experience

 

Tisztelt Tagságunk!

Kedves Kollégák!

Az az idő van, amikor mindennél nagyobb szükség van az összefogásra. A szakmánkat képviselő szakmai szervezetek ezért közösen fogalmazták meg, melyek azok a legfontosabb lépések, amelyek segíthetnek a helyzet orvoslásában. Az alábbiakban található az ezen közös álláspontot tartalmazó, a Miniszterelnök úrnak írott levél.

 

Orbán Viktor

Magyarország Miniszterelnöke részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

A kialakult helyzet súlyosságára tekintettel az alulírott szakmai szervezetek egyeztetéseket folytattak és megfogalmazták közösen azokat a javaslatokat, amelyeket megoldásnak tartanak a veszteségek enyhítésére, a jelenlegi helyzet túlélésére és az újraindítás segítésére:

  • a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) pontjaiban meghatározott munkáltatók munkavállalói vonatkozásában 75%-os bértámogatás és teljes, (mind a munkavállalót, mind a munkáltatót terhelő) adó- és járulékmentesség 2021. január 1-jétől való bevezetése a beltéri és kültéri működésre vonatkozó jogszabályi tilalom és / vagy korlátozás idejére (a maximális összegnek a kötelező legkisebb munkabér („minimálbér”) 225%-áig történő emelése mellett);
  • a fenti munkáltatók kaphassák meg a 2020. november 4. napján meghirdetett veszélyhelyzet ideje alatt, minden egyes, működésre vonatkozó jogszabályi tilalommal és / vagy korlátozással érintett hónap után (és minden jövőbeni, bértámogatással érintett hónapban) az azon felszolgálási díjnak megfelelő összeget, amelyet a 2019. év (mint referenciaév) megfelelő hónapjaiban összesen megfizettek a 2020. november 4. napján már és azóta is folyamatosan munkaviszonyban lévő munkavállalóknak. Cél, hogy hogy ezt szétoszthassák közöttük munkaviszonyuk további megőrzése érdekében, tekintettel arra, hogy a bérelemként adózottan kifizetett felszolgálási díj az érintett szektor munkavállalói munkabérének jelentős részét képezte;
  • minden egyes olyan hónapban, amikor állami vagy önkormányzati ingatlanban lévő bérlemények után jogszabályi rendelkezés alapján nem kell bérleti díjat fizetni, a nem állami vagy nem önkormányzati tulajdonostól vendéglátás céljára bérelt ingatlan után igazoltan megfizetett bérleti díj 100%-ának és az igazoltan megfizetett rezsiköltségek 50%-ának támogatásként való megfizetése (negyedéves elszámolás alapján);
  • 2021 többi hónapjában a vendéglátás céljára bérelt ingatlan után az igazoltan megfizetett bérleti díj 50%-ának és az igazoltan megfizetett rezsiköltségek 50%-ának támogatásként való megfizetése (negyedéves elszámolás alapján);
  • a mind a beltéri és mind a kültéri teljes működést lehetővé tevő újranyitást követően 180 napra a valamennyi munkabér elemet alapul vevő, 50%-os bértámogatás és adó- és járulékmentesség megtartása figyelembevéve azt, hogy a működés újbóli beindítása időt és befektetést igényel és azt, hogy rövid távon nem várható a korábbihoz hasonló szintű belföldi és nemzetközi turizmus és a gazdasági visszaesés miatt alacsonyabb vásárlási és fogyasztási hajlandóság várható;
  • tegyék lehetővé, hogy szinte korlátozás nélkül lehessen ingyenesen asztalokat, székeket elhelyezni, fogyasztás és kiszolgálás céljából kitelepülni a vendéglátó üzletek előtti területeken, parkolóhelyeken a biztonságos távolság betartása érdekében. Biztosítsák a közterület ingyenes használhatóságát azon célra, hogy az egyes vendéglátóhelyek nyitott térben, minél nagyobb távolság betartása mellett tudjanak szolgáltatni. Az ebből a célból rendelkezésre bocsátott közterületek és a teraszok után ne kelljen közterület-használati díjat fizetni 2021. december 31-ig;
  • az ilyen célú közterület-használat, a teraszok használata és a teraszok árnyékolását és fedését célzó szerkezetek engedélyezése gyorsított eljárásban történjen (ha a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül – esetleges hiánypótlási kérelem teljesítése esetén 3 napon belül – nem érkezik válasz, az engedély megadottnak legyen tekintendő);
  • a vállalkozások vendéglátóhelyi és rendezvénytartási fogyasztásának megjelenését ösztönözve a jelenlegi – étkezéssel és rendezvényekkel kapcsolatos – reprezentációs adók és járulékok eltörlése;
  • A nemzetközi, például a romániai gyakorlatnak megfelelően az érintett cégek részére a kiesett nettó árbevétel egy részének egyszeri megtérítése a veszteségek enyhítésére, illetve az újrainduláshoz szükséges többletköltségeknek tartalék hiányában egyébként nem rendezhető fedezésére.

Ennek összege: a 2019. március 1-2019. december 31. és a 2020. március 1-2020. december 31. közötti időre eső, értékesítés nettó árbevétel-különbözet 20%-a, továbbá a 2021 minden egyes, működésre vonatkozó jogszabályi tilalommal és / vagy korlátozással érintett hónapjára eső értékesítés nettó árbevétele és 2019 ezen megfelelő hónapjaira eső értékesítés nettó árbevétele közötti különbség 20%-a, amennyiben az összehasonlítandó időszakok között legalább 50%-os eltérést mutató visszaesés van. Ezen megtérítésre az legyen jogosult, aki esetében a 2019-es és a 2020-as év vonatkozásában az átlagos statisztikai létszámok között 75%-nál nagyobb eltérés nincs. A megtérítés ne lehessen nagyobb, mint a 2020-as évre az eredménykimutatás szerint igazolt veszteség mértéke.

  • A működésre vonatkozó jogszabályi tilalom és korlátozás eltörlése és a kijárási tilalom feloldása után a főétkezések idejét érintő nyitvatartási időnek ne legyen jogszabályi akadálya.

Az alulírott aláíró szervezetek, mint a szakma képviselői kérik, hogy az általuk közösen kijelölt képviselőikkel további egyeztetéseket folytatni szíveskedjenek a kapcsolódó kérdésekben. A biztonságos újranyitás érdekében minden ide tartozó tárgyalás céljára ezúttal is felajánlják együttműködési platformjukon már előre egyeztetett szakmai segítségüket.

Budapest, 2021. február 5.

………………………

Hamvas Zoltán, Molnár Attila László – „Magyar Bocuse d’Or” Akadémia Egyesület

Krivács András, Barabás Zoltán – Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség

Berkes Gyula – Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Kovács László – Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Csapody Balázs, Gerendai Károly – Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület

Ruprecht László, Dudás Szilárd, Lehrner Lóránt – Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület

Az MTÜ tájékoztatása.


A december 22-én kihirdetett 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében megtörtént a vendéglátóhely-típusok felülvizsgálata, melyet szektorunk régóta szorgalmazott. A jogszabály január elsejei hatályba lépésével egy olyan korszerű rendszer jött létre, amely lehetővé teszi az ágazat megfelelően szegmentált és átlátható irányítását.

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a vendéglátásszakmai szervezetek álláspontja szerint a magyarországi vendéglátás fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált a vendéglátóhelyek működését, ellenőrzését és típusát rögzítő jogszabály módosítása. Az eddig hatályban lévő jogszabályok több szempontból is elavultak. A termékkör szerinti besorolás nem volt egyértelmű, a termékkörök pedig nem voltak összhangban a hatályos Áfa-törvénnyel. A statisztikák a jogszabályban meghatározott típusokon alapultak, azonban az üzemeltetők főtevékenysége és a fő termékkör nem határozta meg egyértelműen a vendéglátóhely típusát. Az MTÜ vendéglátásstratégiai céljai között kiemelten szerepelt a vendéglátóhelyek besorolását szabályozó jogszabály előkészítése, valamint az ahhoz szükséges módszertani szakmai útmutató elkészítése. Olyan módszertani szakmai tematika született, mely segítségével pontosan behatárolhatóvá váltak az egyes vendéglátóhely-típusok közti különbségek, ezáltal felállt egy korszerű, a ma piacon lévő üzlettípusokhoz igazodó kategóriába sorolási rendszer.

A kormányrendelet felsorolja az egyes vendéglátóhely üzlettípusokat, melyek a következők:

  • étterem;
  • büfé;
  • cukrászda;
  • kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely;
  • italüzlet, bár;
  • zenés-táncos szórakozóhely;
  • munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely;
  • gyorsétterem;
  • rendezvényi étkeztetés;
  • alkalmi vendéglátóhely.

A rendelet, amely részletesen tartalmazza ezek jellemzőit is, az alábbi linken elérhető: magyarkozlony.hu

Az új rendszer 2021. január 1-jén hatályba lépett, a vendéglátó üzleteknek legkésőbb 2021. március 31-ig kell bejelenteniük az új besorolás szerinti változást a jegyzőnek. Az újonnan létrejött típusok lehetőséget adnak a specifikus szabályozásra, a külön szabályok létrehozásával csökkenhetnek az egyes vendéglátóhelyek adminisztratív és üzemelésre vonatkozó terhei, sokkal egyértelműbb lesz a hatóságok elvárása is az üzemeltetőkkel szemben. Mindemellett az új rendszer arra is alkalmas, hogy megismerhetővé váljon az ágazat struktúrája és valós teljesítménye, amely megalapoz egy naprakész adatszolgáltatási mechanizmust is a válsághelyzetekben történő gyors reagálás, valamint a stratégiai és tervezési feladatok hatékony elvégzése érdekében.

A szabályozásról megjelent összefoglaló az alábbi linken érhető el: mtu.gov.hu

Az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet értelmében 2020. november 14. napjától a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott védelmi intézkedés hatályának időtartamára, azaz jelenlegi állás szerint 2020. december 11. napjáig csökkentett ÁFA alkalmazható az alábbiak szerint.

Amennyiben a fent említett védelmi intézkedés hatálya fennmarad 2020. december 11. napját követően is, a csökkentett ÁFA 2021. február 8. napjáig lesz alkalmazható.

Az új intézkedés értelmében az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, amely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén az Áfatörvény értelmében ún. étkezőhelyi vendéglátásban ételforgalomként és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomként (TESZOR’15 56.10-ből) egyébként az Áfatörvény 82. § (2) bekezdése hatálya alá tartozna.

Mindez azt jelenti, hogy ha valaki elvisz vendéglátó üzletből elvitelre alkalmas ételt, akkor a kedvezményes 5%-os ÁFA-t kell alkalmazni. Ugyanígy ez alkalmazandó a házhozszállítással kiszállított ételre és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italra.

Ezen csökkentett adómérték alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a termékértékesítőnél ún. étkezőhelyi vendéglátásban az ételforgalom és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom szolgáltatás nyújtásának feltételei 2020. november 11. napját megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában fennállnának.

A csökkentett adómérték nem alkalmazható az ezen ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra.

Zárójelben megjegyzendő egy apró ellentmondás. A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében vendéglátó üzletben „vendég” csak az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig tartózkodhat. Ebből közvetve akár az is következhet, hogy „vendég” azért nem tartózkodhat ott, hogy italt vigyen el (adott esetben a megrendelt étel mellett) és így italt nem vihet el. (Ezen értelmezést erősíti a Rendelet preambuluma is, amely szerint éttermekben vendégnek csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni.

Ezen értelmezés helyessége esetén elviteles konstrukció esetében gyakorlatilag csak az elviteles, elvitelre alkalmas ételforgalomra tudna vonatkozni a kedvezményes, 5%-os ÁFA mérték.

Ezzel szemben, ha házhozszállítás történik, akkor ez a házhoz szállított ételen kívül vonatkozik a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra is.

Üdvözlettel:
Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület
1027 Budapest, Horvát utca 12-24.

Tisztelt Tagságunk! Kedves Kollégák!

Magyarország Kormánya a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletével Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2020. november 4. napjával.

Ezzel párhuzamosan a 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletével 2020. november 4. napjától kijárási korlátozást vezetett be, így éjfél és reggel 5 óra között –meghatározott kivételekkel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

A kivételek közé tartozik, hogy a) munkavégzés céljából, b) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, c) a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából éjfél és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

A kivételek közé tartozik az egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal történően is a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

Fontos kiemelni: a rendelet nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vendéglátó egység által foglalkoztatott, adott munkavállalónak haza kell érni éjfélre. Amennyiben megfelelően igazolásra kerül adott esetben egy ellenőrzés során (munkaszerződés, stb. alapján), hogy a munkavállaló munkavégzése valós, indokolt az adott időkeretben, akkor éjfél után is „úton lehet” a munkavállaló a munkahelye és lakóhelye (tartózkodási helye, szálláshelye, stb.) között.

Javasoljuk azért, hogy a zárásban (adott esetben nyitásban) résztvevő munkavállalóknál legalább másolatban legyen ott a munkaszerződése (munkaidőbeosztása, stb.) és bármi, amely munkahelye nyitvatartási idejére utal.

Álláspontunk szerint a kijárási korlátozás nem explicit, de attól még egyértelmű kötelezettséget is jelent a vendéglátó egységekre is: a nyitvatartási idő végével erősen javasolt a fogyasztó vendégek figyelmét felhívni, hogy vendéglátó egységet úgy hagyják el, hogy éjfélre megfeleljenek a kijárási korlátozás rendelkezéseinek.

Álláspontunk szerint közös társadalmi felelősségünk, hogy úgy működjünk, hogy jogszabályi kötelezettségeinket betartva vigyázunk egymásra.

Üdvözlettel:

Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület

Tisztelt Tagságunk!

Tájékoztatjuk Önöket az alábbiakról:

A 468/2020. Korm. rendelet a korábbi 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet módosításait tartalmazza.

A 468/2020 rendelet november 2-án lépett hatályba.

A szállodákat, éttermeket érintő legfontosabb változások:

étteremben, vendéglátó üzletben, ahol főtevékenység a vendéglátás és a vendég asztalnál ül, ott a következők érvényesek:
· az étterembe lépéskor a vendégnek maszkot kell viselnie,

· a vendég az asztalhoz leülve leveheti a maszkot (7. § 4.pont),

· az asztaltól felállva a vendégnek maszkot kell viselnie,

· a dolgozóknak maszkot kell viselniük.

a szálloda éttermében a fentiek érvényesek, illetve amennyiben büféasztalos az étkeztetés, akkor a vendégnek a sorban állás, szedés ideje alatt is maszkot kell viselnie.
Ha a vendég az üzemeltető felszólítására sem viseli a maszkot, akkor az üzemeltető köteles elküldeni a vendéget. Ebben az esetben nincs se visszatérítési se kártérítési kötelezettsége az üzemeltetőnek.

Minden nyilvános és zenés-táncos rendezvény (akár szabadban, akár épületben) résztvevője a rendezvény időtartama alatt köteles maszkot viselni. Ez azt is jelenti, hogy ha a résztvevők táncolnak, akkor a táncolás közben is maszkot kell viselni.
Kivétel:

a) ha ételt, italt szolgálnak fel a rendezvény alatt, akkor ezek elfogyasztása idejére mentesülnek a maszk viselése alól.

b) a rendezvény fellépői a fellépésük idejére mentesülnek a maszk viselése alól.

Ha valaki nem viseli a maszkot, akkor a rendezvény szervezője vagy az üzemeltető felszólítja a maszk viselésére és ha ezek után sem viseli a résztvevő a maszkot, akkor a szervező/üzemeltető köteles a résztvevőt kizárni és elküldeni a rendezvényről. Ebben az esetben nincs se visszatérítési se kártérítési kötelezettsége az üzemeltetőnek/szervezőnek.

Mivel a jogszabály nem kötelezi a vendéget, hogy a szálloda a közös tereiben (lobby, folyosó, wellness stb.) maszkot viseljen, javasoljuk, hogy ezekben a helyiségekben is írja elő a szálloda a kötelező maszkviselést.

A szálloda ebben az esetben rendelkezhet úgy, hogy az első mulasztásnál csak figyelmezteti a vendéget, a másodiknál már jogába áll kártérítés és visszafizetési kötelezettség nélkül egyoldalúan és azonnali hatállyal felmondani a szerződést.

5.) A szabálysértés bírsága november 2-tól:

a) első esetben figyelmeztetés,

b) a második esetben 100 000 – 1 000 000 Ft a bírság összege, vagy

c) az üzlet 1 naptól 1 évig terjedő ideiglenes bezárása.

A kereskedelmi hatóság a b) és c) pont szerinti jogkövetkezményt együtt is kiszabhatja.

Beutazásra vonatkozó rendeletek:

469/2020. (X. 29.) a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról:

További 1 hónappal, november 30-ig meghosszabbításra került a határellenőrzés.

A 408/2020. (VIII.30.) K-orm. rendelet továbbra is hatályban van, melynek 9. paragrafusa (kapcsolt vállalkozások) és a 10/B paragrafusának értelmében üzleti céllal utazó személyek korlátozás nélkül léphetnek be az országba. Az üzleti, gazdasági célú utazást a belépéskor igazolni kell. Miután a rendelet korlátozás nélküli beutazást említ ez azt jelenti, hogy nincs kötelező karantén sem (hacsak a belépéskor nem állapítanak meg fertőzésgyanút).

A 33/2020. (VIII. 30.) BM rendelet alapján kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazás esetén bármely országból korlátozás nélkül lehet beutazni.

Az egyéb üzleti, gazdasági célú utazásoknál nincs ilyen korlátozás, így szintén bármely országból korlátozás nélkül lehet beutazni.

Tisztelt Tagságunk!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 42. alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi Fagylalt, Cukrászati, Sütőipari és Kávé Vásár, a SIGEP melynek az olaszországi Fiera di Rimini Expo Központja ad otthont, a globális egészségügyi helyzetre való tekintettel a tervezett 2021. január 16-20. helyett új időpontban és új formában kerül megrendezésre. A kiállítás 2021. március 15-17-ig várja majd a látogatókat a helyszínen digitális programokkal is kiegészítve, a következő két napon, március 18. és 19-én pedig kizárólag digitális programokkal.

A kiállítással kapcsolatos további részletek az alábbi linken találhatóak: https://en.sigep.it/