Blog

Kedves Tagságunk,

A SVÉT és a Magyar Konyha szervezésében, az Európa Rendezvény Iroda Kft. támogatásával megvalósult, szakácsok és termelők 2. szakmai konferenciája, mely 2018. szeptember 28-án (pénteken) került megrendezésre az Európa Rendezvényhajón.

A konferencia célja az volt hogy a nagysikerű A Piac Konyhája I. rendezvény keretén belül, 2018. március 22-én elindított párbeszédet, a minőségi terméket előállító hazai termelők és vendéglősök, éttermek közötti kapcsolatokat megerősítse, illetve megvitassa (az I. rendezvényt követően kitöltött kérőívek alapján), mi lenne a termékek ideális útja a termelőtől az éttermekig, hogy a hazai alapanyagok állandóan jelen legyenek az étlapokon.

A konferencián bemutatásra került a „Magyar márka” minőségi tanúsítványrendszer is, melyet a Magyar Konyha magazin, a Pannon Gasztronómiai Akadémiával és a Stílusos Vidéki Éttermiséggel közösen összefogva hozott létre.

A rendezvény programját itt tekinthetik meg: A Piac Konyhája (program)

Az éttermeket és egyéb vendéglátóipari helyeket jogszabály kötelezi arra, hogy az általuk kínált élelmiszerek allergiát és/vagy intoleranciát okozó összetevőiről pontos információkkal szolgáljanak vendégeiknek. Az információt az étel megrendelése előtt kell megadni a vendégnek, mégpedig pontosan, felelősséggel és dokumentumra alapozottan.

Az étterem a súlyos allergiát kiváltó esetek elkerülése érdekében egy dolgot tehet: a vendégeket megfelelően tájékoztatja a rendelés előtt.

Mit kell tennie az éttermi dolgozóknak, hogy a vendéget a lehető legjobban informálja?

Az étteremnek ki kell írnia, hogy az allergén információhoz hol tud a vendég hozzájutni. (Pl: Kedves vendégeink! Ételeink allergiát és intoleranciát okozó összetevőiről tájékozódjanak az étlapon!) A vendéglátó egység dönti el, hogy az információt írásban vagy szóban adja át a vendégnek.

  1. Írásbeli közlés eszköze lehet például a kihelyezett tábla, az étlap, a szórólap, az interaktív tábla, a tablet vagy megrendelőlap, étel kiszállításkor a honlap. Az írásbeli tájékoztatón az egyes ételekben az összetevők alapján jelen lévő allergének felsorolása kell, hogy szerepeljen. Az összetett összetevők (pl: kész szósz, mártás, csokoládé stb.) allergiát, vagy intoleranciát okozó összetevőit is fel kell tüntetni, és azokról is információt kell adni. A felsorolás történhet megnevezéssel, ábrákkal és piktogramokkal is. Amennyiben ábrás, vagy piktogramos a tájékoztatás, jelmagyarázat szükséges, melyből egyértelműen azonosítható az adott allergén. Azoknak az élelmiszereknek az esetében, amelyeknek a neve egyértelműsíti az adott allergén jelenlétét, azt külön nem szükséges megemlíteni. (Pl: tojásos nokedli: tojás jelenléte egyértelmű, de a glutén/laktóz nem.)
  2. Szóbeli tájékoztatással olyan munkatársat kell megbízni, akit az allergén információ átadásról dokumentáltan kiképeztek, és aki a nyitva tartási idő alatt jelen van. A szóbeli tájékoztatás is dokumentum alapú, azaz a kijelölt munkatársnak ismernie kell azt a dokumentumot, amelyben a szóban elmondott információk megtalálhatók. Ez a dokumentum lehet az anyaghányad nyilvántartás, de bármi más, ami bármikor kéznél van és szükség esetén bemutatható.

Az alapanyagok allergén összetevőiről két féleképpen tájékozódhat a vendéglátó: csomagolt élelmiszerek esetében a termék csomagolásán az információk megtalálhatók, csomagolatlan élelmiszerek esetében azonban az információkat dokumentáltan kell beszerezni a beszállítótól. Fontos tudni, hogy allergén információk hiányában a terméket átvenni, felhasználni és értékesíteni tilos!

A NÉBIH külön kiemeli tájékoztató anyagában, hogy az átlagos és mindennapi vendéglátásban nem üzemelnek teljes allergén összetevő mentességet garantáló helyek, nincsenek elkülönített allergén mentes ételeket készítő konyhák. Erről célszerű a vendégeket tájékoztatni, például az étlapon az alábbi mondattal: Ételeink az összetevőként jelzett allergének mellett nyomokban tartalmazhatnak további allergéneket is. Nagyon fontos, hogy a vendég tisztában legyen allergiájának szintjével és súyos allergia esetén sajnos kerülni kell a mindennapi helyeket, mert egyik konyha sem garantálja a teljes allergén mentes konyhát.

———————————————–

Kiegészítés:

A fenti szabályozás az 1169/2011 számú EU-rendeletben és az erre épülő nemzeti szabályozásban, a 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben található.

 A 1169/2011/EU Rendelet az alábbi allergiát és intoleranciát okozó anyagokat nevesíti.

Esetükben kötelező a fogyasztó tájékoztatása:

  1. Glutént tartalmazó gabonafélék
  2. Rákfélék és a belőlük készült termékek
  3. Tojás és a belőle készült termékek
  4. Hal és a belőle készült termékek
  5. Földimogyoró és a belőle készült termékek
  6. Szójabab és a belőle készült termékek
  7. Tej és az abból készült termékek
  8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia vagy queenslandi dió és a belőle készült termékek
  9. Zeller és a belőle készült termékek
  10. Mustár és a belőle készült termékek
  11. Szezámmag és a belőle készült termékek.
  12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben;
  13. Csillagfürt és a belőle készült termékek
  14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek

A napokban megjelent kötelező szervizdíjjal kapcsolatos cikkekre reagálva a Pannon Gasztronómiai Akadémia hivatalos szakmai véleményét és álláspontját olvashatják az alábbiakban:

A szervizdíj az európai szinten is kiemelkedő magyar munkabérterhek csökkentésének a jogi eszköze a vendéglátásban.

  • A cég árbevételének egy részét (szervizdíj) bérként kiosztva csupán 15% járulék sújtja, ezzel lehetővé téve a bérek transzparens emelését, a szektor és a bérezés fehérítését
  • Erre két jogi lehetősége van egy étteremnek:
    a/ a szervizdíjat felárként alkalmazza (és ezzel gyakorlatilag árat emel),
    b/ úgy határoz, hogy az árai a szervizdíjat tartalmazzák (így nem emel árat)
  • Ezáltal a szervizdíj bevezetése nem kell áremelést jelentsen, mindenki eldöntheti, hogy a saját piaca mit bír el. (Egyébként a magyar éttermi árak az összehasonlítható nyugat-európai árak fele, 60%-a, miközben a költségek túlnyomó része azonos!)

Valójában a kötelező szervizdíj bevezetése egy téves megfogalmazás és valójában azt jelenti, hogy:
I/ Az éttermek az egyik oldalon kapnak az államtól egy komplex csomagot, melynek részei:

  • kedvező Áfa és mellé turisztikai hozzájárulás
  • az árbevételének 10-15%-át bérként kifizetve csupán 15% járulék terheli

II/ Az éttermektől a másik oldalon cserében az állam elvárja, hogy a bértömeget transzparens módon és szignifikánsan emeljék.
Háttér:

  • a vendéglátásban vészhelyzet alakult ki, mivel nincsen elég munkaerő az elvándorlás miatt.
  • így a nettó béreket olyan szinten kell emelni ahhoz, hogy legyen munkaerő, továbbá vissza lehessen csábítani Nyugat-Európából, melynek előteremtésére rövid- és középtávon csak az Áfa rendezése és a kötelező szervizdíj bevezetése ad lehetőséget
  • ezáltal fehéríthető a piac és lehet transzparensen béreket emelni

Üdvözlettel,
Csapody Balázs
az Elnökség elnöke

Mozgalmas évet tudunk magunk mögött a magyar gasztronómiában. A Bocuse d’Or versenyeken elért sikerek, az Áfa-kulcs csökkentése, a Magyar Turisztikai Ügynökség megalapítása mind-mind fontos mérföldkövek a magyar gasztronómia fellendüléséhez vezető úton.

E folyamat további menedzselése rengeteg apró munkát igényel, amelyeket Zsidai Zoltán Roy intenzív üzleti tevékenységei miatt nem tudott volna teljes erővel elvégezni a következő időszakban.

Ezért szavazás útján egy olyan személyt választott meg a Küldöttgyűlés elnöknek, aki a szakmában már bizonyította rátermettségét, a Bocuse d’Or Akadémia keretein belül pedig részt vett abban a szervező munkában, amely több között a Bocuse D’Or-on elért sikerekhez is vezetett.

Az Elnökség elnöke posztot ezentúl Csapody Balázs tölti be, Zsidai Zoltán Roy továbbra is az Elnökség tagja marad.

Gratulálunk Balázsnak és köszönjük Roy-nak az eddigi elszánt munkáját.

Üdvözlettel,

A Pannon Gasztronómiai Akadémia Elnöksége

(fotó: Szindbád az utazó)

Kedves PGA Tag!

A december 29-én, a rendezvényekre vonatkozó Áfa kulccsal kapcsolatos posztunkat a NAV tájékoztatás szerint az alábbiakban módosítanánk:

A cateringre a 27%-os Áfa-kulcs vonatkozik.

A NAV által megjelentetett tájékoztató teljes anyagát a tovább gombra kattintva olvashatja.

Üdvözlettel,

Zsidai Zoltán Roy
az Elnökség elnöke

Read More

A KSH napokban kiadott tájékoztatása alapján a rendezvényi étkeztetés, amennyiben nem az étterem, illetve szálloda területén történik, akkor az 55.52.1-es közétkeztetés szj besorolás alá tartozik. Ez véleményünk szerint téves és önmagának ellentmondó értelmezés, hiszen:

A szolgáltatások jegyzéke (szj) alapján 3 szj szám besorolás tartozik a közétkeztetésbe:
– 55.52.11 Ételkészítés lakosságnak: nem tartozhat ebbe a rendezvény, hiszen nem a háztartásoknál történik a felszolgálás
– 55.52.12 Ételkészítés közlekedési szervezetnek: nem tartozhat ebbe, hiszen nem légiközlekedésnek történik az értékesítés
– 55.52.13 Ételkészítés más szervezetnek : nem tartozhat ebbe, hiszen nem iskoláknak, kantinoknak történő étel eljuttatása valósul meg, hisz a rendezvény nem is étel eljuttatás, hanem egy összetett szolgáltatás

A NAV 2016.12.07-én kiadott írásbeli tájékoztatója alapján, a szakértőnk értelmezése szerint kedvezményes kulcsba, így az 55.30.1 Étkezőhelyi szolgáltatás alá tartozik a rendezvényamennyiben az étel illetve a helyben készített nem alkoholtartalmú ital értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.), és azok tisztán tartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), mert ezzel szolgáltatásnyújtás valósul meg, attól függetlenül, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített ital értékesítője vagy más személy biztosítja. (Azaz például egy bevásárlóközpont foodcourtja vagy a Gourmet Fesztivál, ahol az asztalok és a környezet tisztántartásáért az üzembentartó vagy a fesztiválszervező felel.)

Ergo ebben az írásbeli tájékoztatóban a NAV implicit definiálja az étkezőhely fogalmát azzal, hogy az akkor valósul meg ha a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta stb.), és azok tisztán tartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), hiszen ekkor szolgáltatásnyújtás valósul meg.

Ezért fenti feltételek megléte esetén szakértőnk vélemenye szerint a rendezvény az 55.30.1 étkezőhelyi szolgáltatás alá tartozik és így vonatkozik rá a kedvezményes Áfa-kulcs.

Az Elnökség nevében
Zsidai Zoltán Roy
elnök

Alább összefoglaltuk a vendéglátóipari Áfa-változást, hogy a gyakorlatban mit jelent ez az éttermekben január 1-től. Az összefoglalót pénzügyi szakértőnkkel állítottuk össze  a jogszabály és a NAV írásos útmutatója alapján.

Bízunk benne, hogy a 18%-os Áfa kulcs bevezetésével regóta várt forrásokhoz jutnak az éttermek, így a gasztroforradalom vívmányainak megvédése és terjedése lehetővé válik az elengedhetetlen gazdasági konszolidációnak köszönhetően.

Természetesen rengeteg még a feladat az alapanyagok és a szakképzés területén is, bízunk benne, hogy ezeken a területeken is hamarosan komoly fejleményekről számolhatunk be.

Az Elnökség nevében Zsidai Zoltán Roy
elnök
——————————————————————–

  1. Minden étteremben a következő szabályokat kell követni:
  • Étel:
    • minden helyben fogyasztott étel 18% Áfa-kulcs alá esik
    • minden házhoz szállított ill. elviteles étel (kivéve cukrásztermékek és péksütemények) 27%
    • megmaradt étel elvitele 18%-os Áfa-kulcs alá esik
    • édesség elvitelre 18% (mivel cukrász-és péktermék)
    • kivételek:
      • 40%-nál nagyobb kakaótartalmú cukrász-és péktermék, elvitelre 27% Áfa vonatkozik rá
      • ha egy pizzának a feltétei (minden, ami nem maga a tészta) kevesebb, mint 20%-át teszik ki a teljes ételnek, akkor elvitelre is 18% az Áfa-kulcs
  • Ital:
    • Minden helyben fogyasztott kávé, tea, limonádé, szörp, alkoholmentes koktélok, frissen facsart gyümölcslevek stb 18% (helyben készült italok)
    • Minden helyben fogyasztott üveges vagy dobozból pohárba töltött üdítő 27% (attól, hogy rakunk bele jeget és citromot, nem minősül helyben készültnek)
    • Minden helyben fogyasztott alkoholos ital 27%
    • Elvitelre minden ital a 27%-os Áfa körbe tartozik
  • Set menu: 
    • Nem kell külön meghatározni a tételek árait, de a menü végén fel kell tüntetni, hogy hány forint esik a 18%-os Áfa körbe és hány forint esik a 27%-os Áfa körbe.

Gyakorlati alkalmazás az éttermekben:

  • A számla a következőképpen lesz megbontva:

– 18%-os Áfa alapú tételek összesen: x Ft – Ehhez tartozó szervízdíj x*0.13
– 27%-os Áfa alapú tételek összesen: y Ft – Ehhez tartozó szervízdíj y*0.13

Ennek megfelelően a NAV gépbe a 18%-os Áfa alapú tételek összegét a 18%-os gyűjtőbe kell beütni, a 27%-os Áfa alapú   tételek összegét pedig a 27%-os gyűjtőbe. A 18%-os tételekre eső szervízdíjat a 18%-os gyűjtőbe és a 27%-os tételekre eső szervízdíjat a 27%-es gyűjtőbe.

  1. Rendezvények esetén követendő szabályok, ha az saját vendéglátó helyen történik
  • Ugyanazokat a szabályokat kell követni, mit az éttermi á la carte szervíznél:
    • minden étel 18%
    • kávé, tea, limonádé, szörp, alkoholmentes koktélok, frissen facsart gyümölcslevek 18%
    • minden üveges vagy dobozból pohárba töltött üdítő 27%
    • alkoholos italok 27%

Fontos információ a rendezvényszervezőknek:

  • az ügyfélnek kiküldött ajánlatban meg kell bontani a csomagot és külön jelölni, hogy hány Ft esik a 18%-os Áfa körbe és hány Ft esik a 27%-os Áfa körbe
  • fontos, hogy a bontás arányos legyen, pld. ha a csomag fele alkohol, akkor az Áfa-bontás is fele-fele arányban valósuljon meg
  1. Kitelepülések esetén: 

Amennyiben biztosított az asztal, szék, szemetes, evőeszköz:

  • Ugyanazokat a szabályokat kell követni, mit az éttermi á la carte szervíznél vagy a rendezvényeknél:
    1. minden étel 18% helybenfogyasztásra
    2. minden étel, ami nem cukrásztermék vagy péksütemény az 27% elvitelre
    3. cukrásztermék vagy péksütemény 18% elvitelre is (kivéve, ha 40% több kakaó van benne)
    4. kávé, tea, limonádé, szörp, alkoholmentes koktélok, frissen facsart gyümölcslevek 18%
    5. minden üveges vagy dobozból pohárba töltött üdítő 27%
    6. alkoholos italok 27%

Amennyiben nem biztosított az asztal, szék, szemetes, evőeszköz – ebben az esetben áruértékesítés történik és nem vendéglátás

  1. cukrásztermék vagy péksütemény elvitelre 18% (kivéve, ha 40% több kakaó van benne)
  2. minden más étel 27%
  3. minden ital 27%

A Lyoni döntőn a magyar csapat presidentje Hamvas Zoltán lesz, ami azt jelenti, hogy pontozóként lesz jelen a zsűriben. Nagy múltú szakácsként, valamint többéves Bocuse d’Or versenytapasztalatával maximális szakmai felkészültséggel és igazságosan tudja az általa adott pontszámokat megállapítani.
A versenyen minden ételre érvényes szabály, hogy az arra adott legmagasabb és legalacsonyabb pontszám nem kerül be az összpontszámba.
Read More

Millásreggeli interjú Zsidai Roy-al az éttermi áfacsökkentésről, a 2016.04.18-i adásban arról beszélgettek, hogy csökkenhet-e az éttermi szolgáltatások áfája, ez azonban nem azt jelenti, hogy olcsóbb lesz étterembe járni, hanem azt, hogy kifehéredhet a szektor, és könnyebb lesz itthon tartani a munkaerőt.

Az interjú teljes szövegét a bővebben gombra kattintva olvashatják.

Read More

Nagy öröm a tagok számára, hogy a kormányzat meghallgatta az érveiket és hivatalosan is megerősítették, hogy 2017-től jelentősen csökken az Áfa ezen a területen. Ez komoly lehetőség, ami egyszerre szolgálja az ágazatra jellemző kis- és középvállalkozói szektor sikeresebb és átláthatóbb működését, munkahelyek teremtését, a minőség erősítését, és jelentős segítséget ad az elmúlt években látványos eredményeket hozó szakmai fejlődés felgyorsításához és kiszélesítéséhez.

A hírről az indexen megjelent cikket ITT olvashatják.

  • 1
  • 2