Blog

Tisztelt Tagságunk!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy hosszas tárgyalássorozat után, melyen a Pannon Gasztronómiai Akadémia kezdetektől partnere volt a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és Magyarország Kormányának, az alábbi intézkedések kerültek bejelentésre:

• Magánszemélyek és vállalkozások szerdáig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik.
• A rövid lejáratú vállalkozási hiteleket július 30-ig meghosszabbítják.
• A csütörtöktől felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját, a THM-et a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximalizálják.
• Az olyan súlyos gondokkal küszködő szektorokban, mint a turizmus, vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások, a személyszállítás, azaz a taxizás, a munkáltatók járulékfizetés-kötelezettségét teljes egészében elengedik. A munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken június 30-ig. A KATA szerint adózó taxisok átalányadó szerinti fizetési kötelezettségét június 30-ig elengedik. Ezekben az ágazatokban a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani és a bérleti díjakat nem lehet megemelni. Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást is elengedik.
• A munkavállalási szabályokat rugalmasabbá teszik, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással.

A rendeleteket a holnapi napon (2020.03.19.) teszik közzé.

Ezek csak az első, legsürgetőbb döntéseik, melyeket majd újabbak követnek, ígérte a kormányfő. Dolgozunk tovább, mindenkinek jó egészséget és kitartást kívánunk!

Üdvözlettel:
Csapody Balázs
az Elnökség elnöke és a PGA Elnöksége

Tisztelt Tagságunk! Kedves Kollégák!

A Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) folyamatosan egyeztet a vidéki és fővárosi éttermekkel a károk felmérése érdekében és közvetít az állami szervek felé a kialakult helyzettel kapcsolatban, mely a turizmus-vendéglátásban működő cégeket fokozottan érinti. A turizmusban korábbi években elindított intenzív beruházások és az emiatti eladósodottság miatt a tartalékok minimálisak, így kormányzati mentő intézkedések nélkül a piac nagyobbik része várhatóan nem vészelné túl a járvány okozta gazdasági válságot.

A kialakult gazdasági helyzet és a piaci szereplők állapotának értékelését és a minél több munkahely megőrzéséhez szükséges, tovább a piaci szereplők többségének a túléléséhez szükséges javaslatainkat benyújtottuk a kormánynak.

Nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar GDP 13%-át megtermelő, több tízezer turizmusban és vendéglátásban tevékenykedő cég többsége túlélje a válságot és a 400 ezer turisztikai  munkahely többsége megmaradjon, hogy a járvány és a válság után a korábbi gazdasági teljesítmény és GDP termelő képesség mielőbb visszaálljon. Mindez csak minden szereplő összefogásával lehetséges: vállalkozások, munkavállalók, kormányzat, önkormányzatok, bankok, bérbeadók, beszállítók együttes erőfeszítésével térhetünk vissza leghamarabb a normális kerékvágásba és tudjuk kárainkat leghamarabb felszámolni.

Amennyiben a piaci szereplők többsége nem éli túl a válságot, úgy a szektor GDP termelőképessége évekre visszaesik, a munkahelyek száma nem tér vissza a korábbihoz és ezeknek a kormányzati terhe sokkal több lesz mint a mostani hathatós célzott kárenyhítés.

A PGA elnökségi megbízottjai egyeztetnek a piaci szereplőkkel és aktívan részt vesznek a kormányzati egyeztetéseken. Szakmai tudásukat rendelkezésre bocsátják, hogy a munkavállalók és a vállalkozások a lehető legkisebb károkat szenvedjék el. A megoldáson és a segítségnyújtáson dolgozunk, hogy a válság után, megsokszorozott lendülettel és ugyanazokkal a kollégákkal tudjunk tovább dolgozni, mint a koronavírus terjedése előtt.

Kitartást kíván,
Csapody Balázs
az Elnökség elnöke és a PGA Elnöksége

Kedves Tagságunk,

A SVÉT és a Magyar Konyha szervezésében, az Európa Rendezvény Iroda Kft. támogatásával megvalósult, szakácsok és termelők 2. szakmai konferenciája, mely 2018. szeptember 28-án (pénteken) került megrendezésre az Európa Rendezvényhajón.

A konferencia célja az volt hogy a nagysikerű A Piac Konyhája I. rendezvény keretén belül, 2018. március 22-én elindított párbeszédet, a minőségi terméket előállító hazai termelők és vendéglősök, éttermek közötti kapcsolatokat megerősítse, illetve megvitassa (az I. rendezvényt követően kitöltött kérőívek alapján), mi lenne a termékek ideális útja a termelőtől az éttermekig, hogy a hazai alapanyagok állandóan jelen legyenek az étlapokon.

A konferencián bemutatásra került a „Magyar márka” minőségi tanúsítványrendszer is, melyet a Magyar Konyha magazin, a Pannon Gasztronómiai Akadémiával és a Stílusos Vidéki Éttermiséggel közösen összefogva hozott létre.

A rendezvény programját itt tekinthetik meg: A Piac Konyhája (program)

Az éttermeket és egyéb vendéglátóipari helyeket jogszabály kötelezi arra, hogy az általuk kínált élelmiszerek allergiát és/vagy intoleranciát okozó összetevőiről pontos információkkal szolgáljanak vendégeiknek. Az információt az étel megrendelése előtt kell megadni a vendégnek, mégpedig pontosan, felelősséggel és dokumentumra alapozottan.

Az étterem a súlyos allergiát kiváltó esetek elkerülése érdekében egy dolgot tehet: a vendégeket megfelelően tájékoztatja a rendelés előtt.

Mit kell tennie az éttermi dolgozóknak, hogy a vendéget a lehető legjobban informálja?

Az étteremnek ki kell írnia, hogy az allergén információhoz hol tud a vendég hozzájutni. (Pl: Kedves vendégeink! Ételeink allergiát és intoleranciát okozó összetevőiről tájékozódjanak az étlapon!) A vendéglátó egység dönti el, hogy az információt írásban vagy szóban adja át a vendégnek.

1. Írásbeli közlés eszköze lehet például a kihelyezett tábla, az étlap, a szórólap, az interaktív tábla, a tablet vagy megrendelőlap, étel kiszállításkor a honlap. Az írásbeli tájékoztatón az egyes ételekben az összetevők alapján jelen lévő allergének felsorolása kell, hogy szerepeljen. Az összetett összetevők (pl: kész szósz, mártás, csokoládé stb.) allergiát, vagy intoleranciát okozó összetevőit is fel kell tüntetni, és azokról is információt kell adni. A felsorolás történhet megnevezéssel, ábrákkal és piktogramokkal is. Amennyiben ábrás, vagy piktogramos a tájékoztatás, jelmagyarázat szükséges, melyből egyértelműen azonosítható az adott allergén. Azoknak az élelmiszereknek az esetében, amelyeknek a neve egyértelműsíti az adott allergén jelenlétét, azt külön nem szükséges megemlíteni. (Pl: tojásos nokedli: tojás jelenléte egyértelmű, de a glutén/laktóz nem.)
2. Szóbeli tájékoztatással olyan munkatársat kell megbízni, akit az allergén információ átadásról dokumentáltan kiképeztek, és aki a nyitva tartási idő alatt jelen van. A szóbeli tájékoztatás is dokumentum alapú, azaz a kijelölt munkatársnak ismernie kell azt a dokumentumot, amelyben a szóban elmondott információk megtalálhatók. Ez a dokumentum lehet az anyaghányad nyilvántartás, de bármi más, ami bármikor kéznél van és szükség esetén bemutatható.

Az alapanyagok allergén összetevőiről két féleképpen tájékozódhat a vendéglátó: csomagolt élelmiszerek esetében a termék csomagolásán az információk megtalálhatók, csomagolatlan élelmiszerek esetében azonban az információkat dokumentáltan kell beszerezni a beszállítótól. Fontos tudni, hogy allergén információk hiányában a terméket átvenni, felhasználni és értékesíteni tilos!

A NÉBIH külön kiemeli tájékoztató anyagában, hogy az átlagos és mindennapi vendéglátásban nem üzemelnek teljes allergén összetevő mentességet garantáló helyek, nincsenek elkülönített allergén mentes ételeket készítő konyhák. Erről célszerű a vendégeket tájékoztatni, például az étlapon az alábbi mondattal: Ételeink az összetevőként jelzett allergének mellett nyomokban tartalmazhatnak további allergéneket is. Nagyon fontos, hogy a vendég tisztában legyen allergiájának szintjével és súyos allergia esetén sajnos kerülni kell a mindennapi helyeket, mert egyik konyha sem garantálja a teljes allergén mentes konyhát.

———————————————–

Kiegészítés:

A fenti szabályozás az 1169/2011 számú EU-rendeletben és az erre épülő nemzeti szabályozásban, a 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben található.

 A 1169/2011/EU Rendelet az alábbi allergiát és intoleranciát okozó anyagokat nevesíti.

Esetükben kötelező a fogyasztó tájékoztatása:

1. Glutént tartalmazó gabonafélék
2. Rákfélék és a belőlük készült termékek
3. Tojás és a belőle készült termékek
4. Hal és a belőle készült termékek
5. Földimogyoró és a belőle készült termékek
6. Szójabab és a belőle készült termékek
7. Tej és az abból készült termékek
8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia vagy queenslandi dió és a belőle készült termékek
9. Zeller és a belőle készült termékek
10. Mustár és a belőle készült termékek
11. Szezámmag és a belőle készült termékek.
12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben;
13. Csillagfürt és a belőle készült termékek
14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek

A napokban megjelent kötelező szervizdíjjal kapcsolatos cikkekre reagálva a Pannon Gasztronómiai Akadémia hivatalos szakmai véleményét és álláspontját olvashatják az alábbiakban:

A szervizdíj az európai szinten is kiemelkedő magyar munkabérterhek csökkentésének a jogi eszköze a vendéglátásban.

• A cég árbevételének egy részét (szervizdíj) bérként kiosztva csupán 15% járulék sújtja, ezzel lehetővé téve a bérek transzparens emelését, a szektor és a bérezés fehérítését
• Erre két jogi lehetősége van egy étteremnek:
  a/ a szervizdíjat felárként alkalmazza (és ezzel gyakorlatilag árat emel),
  b/ úgy határoz, hogy az árai a szervizdíjat tartalmazzák (így nem emel árat)
• Ezáltal a szervizdíj bevezetése nem kell áremelést jelentsen, mindenki eldöntheti, hogy a saját piaca mit bír el. (Egyébként a magyar éttermi árak az összehasonlítható nyugat-európai árak fele, 60%-a, miközben a költségek túlnyomó része azonos!)

Valójában a kötelező szervizdíj bevezetése egy téves megfogalmazás és valójában azt jelenti, hogy:
I/ Az éttermek az egyik oldalon kapnak az államtól egy komplex csomagot, melynek részei:

• kedvező Áfa és mellé turisztikai hozzájárulás
• az árbevételének 10-15%-át bérként kifizetve csupán 15% járulék terheli

II/ Az éttermektől a másik oldalon cserében az állam elvárja, hogy a bértömeget transzparens módon és szignifikánsan emeljék.
Háttér:

• a vendéglátásban vészhelyzet alakult ki, mivel nincsen elég munkaerő az elvándorlás miatt.
• így a nettó béreket olyan szinten kell emelni ahhoz, hogy legyen munkaerő, továbbá vissza lehessen csábítani Nyugat-Európából, melynek előteremtésére rövid- és középtávon csak az Áfa rendezése és a kötelező szervizdíj bevezetése ad lehetőséget
• ezáltal fehéríthető a piac és lehet transzparensen béreket emelni

Üdvözlettel,
Csapody Balázs
az Elnökség elnöke

A KSH napokban kiadott tájékoztatása alapján a rendezvényi étkeztetés, amennyiben nem az étterem, illetve szálloda területén történik, akkor az 55.52.1-es közétkeztetés szj besorolás alá tartozik. Ez véleményünk szerint téves és önmagának ellentmondó értelmezés, hiszen:

A szolgáltatások jegyzéke (szj) alapján 3 szj szám besorolás tartozik a közétkeztetésbe:
– 55.52.11 Ételkészítés lakosságnak: nem tartozhat ebbe a rendezvény, hiszen nem a háztartásoknál történik a felszolgálás
– 55.52.12 Ételkészítés közlekedési szervezetnek: nem tartozhat ebbe, hiszen nem légiközlekedésnek történik az értékesítés
– 55.52.13 Ételkészítés más szervezetnek : nem tartozhat ebbe, hiszen nem iskoláknak, kantinoknak történő étel eljuttatása valósul meg, hisz a rendezvény nem is étel eljuttatás, hanem egy összetett szolgáltatás

A NAV 2016.12.07-én kiadott írásbeli tájékoztatója alapján, a szakértőnk értelmezése szerint kedvezményes kulcsba, így az 55.30.1 Étkezőhelyi szolgáltatás alá tartozik a rendezvény, amennyiben az étel illetve a helyben készített nem alkoholtartalmú ital értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.), és azok tisztán tartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), mert ezzel szolgáltatásnyújtás valósul meg, attól függetlenül, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített ital értékesítője vagy más személy biztosítja. (Azaz például egy bevásárlóközpont foodcourtja vagy a Gourmet Fesztivál, ahol az asztalok és a környezet tisztántartásáért az üzembentartó vagy a fesztiválszervező felel.)

Ergo ebben az írásbeli tájékoztatóban a NAV implicit definiálja az étkezőhely fogalmát azzal, hogy az akkor valósul meg ha a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta stb.), és azok tisztán tartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), hiszen ekkor szolgáltatásnyújtás valósul meg.

Ezért fenti feltételek megléte esetén szakértőnk vélemenye szerint a rendezvény az 55.30.1 étkezőhelyi szolgáltatás alá tartozik és így vonatkozik rá a kedvezményes Áfa-kulcs.

Az Elnökség nevében
Zsidai Zoltán Roy
elnök